Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

H. Szilasi Ágota: Arcok I. Az egri Dobó István Vármúzeum Képzőművészeti gyűjteményében lévő történeti (főúri polgári, főpapi) festett és szobor arcképábrázolások

(8. kép), Franz Sigrist (ő ugyan csak feltételezhetően) örökül hagyott néhány fontos művet, néhány fontos személyiségről. De a szerény művészi tudással rendelkező névtelen portréfestők, kontárnak, vagy házaló vándorfestőnek minősített képírók táblaképeiben is bővelkedik gyűjteményünk - egészen a XVII. század első felétől a XIX. század második feléig -, olykor a társadalmi hierarchiába tagozódó vagy politikai állásfoglalástól sem mentes, összefüggő sorozatok formájában (14. kép). Előképeiknek a XVII. század elején készült metszetsorozatokat tekinthetjük,

20 mely metszetek beállítása, kompozíciójának viszonylagos egyszerűsége legtöbbször kéz nélküli mellképkivágások -, lehetővé tették, hogy e szerényebb képességű festők is lemásolhassák őket, vagy kompozíciós sémaként használva olyan személyekről is arcképet készíthessenek, akikről ezekben a sorozatokban nem volt ábrázolás.

21 Nemcsak az alkotók, hanem most elsősorban az ábrázoltak fontosak számunkra. Hősként tisztelt történelmi személyiségek, hazaszeretetükért magasztalt politikusok, hódolatot elváró uralkodók, rangjukra, családjuk ősi hírére büszke nemesek (12. kép), városi méltóságokat viselő polgárok, a családi összetartozást fontosnak tartó polgárok (3. kép), 3. kép. Magyar festő, XIX. sz. első fele: Az Aszalay család, 1831 20 Leggyakrabban Elias Widemann 1646-ban és 1652-ben megjelent 100 lapos metszetsorozata volt a kiindulópont. A magyarországi kiemelkedő történelmi alakok sokszor fiktív ábrázolásaihoz pedig az 1664-ben Nádasdy Ferenc költségén megjelent „Mausoleum" adta a példát. 21 MNG 1988.58. CENNERNÉ WILHELMB Gizella 428