Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)
H. Szilasi Ágota: Arcok I. Az egri Dobó István Vármúzeum Képzőművészeti gyűjteményében lévő történeti (főúri polgári, főpapi) festett és szobor arcképábrázolások
hétköznapi emberek, s Egerben, mint püspöki, majd érseki székhelyen az egyházi főméltóságok (7. kép), szerzetesek. Közülük említést érdemel Eger város főbírájának, Rottenstein Károlynak (Ltsz.: 55.381.) az arcképe, 22 aki a III. Károly által (Ltsz.: 55.269.), a központi közigazgatási szervezeti rendszer kiépítésének emlékeként az 1725-ben adományozott, „Privilegium Civitatis Agriensis Sub Judicatus exope ratum" feliratú privilégium levelet tartja a kezében. Vagy kiemelhető a Mária Terézia bizalmas embereként, illetve főúri rokokó pompában élő főpapjaként ismert Gróf Barkóczy Ferenc püspök (Ltsz.: 55.345.) térdportréja. A kor szokásai szerint előírt, már udvari reprezentatív elemekkel tarkított portréjának képhátterében az általa építtetett, kortársai által gyakran kritizált pompába burkolt életvitelét jól reprezentáló felsőtárkányi Fuorcontrasti rokokó kastély látható. A XVIII. század második feléből, a XVII. századi főúri ősgalériák reprezentációs igényeihez hasonlítható, sajátos sorozattal rendelkezünk az egri püspökökről. A negyvenhat darab kis kép mindegyike az ábrázoltra vonatkozó latin felirattal, hitvallására, ténykedésére vonatkozó jelmondattal és működésének évszámával van ellátva. A megrendelő és a programadó feltehetően az a főpap lehetett, kinek portréja felirat nélkül maradt, s akiben gróf Eszterházy Károlyt kereshetjük (4.,5. kép). Eszterházy, ki mint építtető, a hazai későbarokk világi építészet legmagasabb igénnyel megterveztetett, legmonumentálisabb építményét alkotta meg Egerben a Líceummal, s Johan Lucas Kracker, Franz Sigrist, és Franz Anton Maulberch 4. kép. Magyar festő, XVIII. sz.: Gróf 5. kép. Magyar festő, XVIII. sz.: Egri püspök Barkóczy Ferenc egri püspök arcképe arcképe (Gróf Eszterházy Károly?) személyében neves festőket bízott meg a belső terek freskódíszeinek elkészítésével, e sorozat alkotójától azonban nem várt el magas művészi kivitelezést. Vajon csodálkoznunk kell-e ezen az ellentmondáson? Vajon valóban minőségi problémáról van szó? Vagy sokkal inkább arról az előző századból örökölt tradícióról, hogy az arcképfestés értékteremtő feladata még Eszterházy idejében, és főleg egri viszonylataiban nem el22 A Pyrker-képpel együtt került a Városházáról a múzeum gyűjteményébe. 429