Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

H. Szilasi Ágota: Arcok I. Az egri Dobó István Vármúzeum Képzőművészeti gyűjteményében lévő történeti (főúri polgári, főpapi) festett és szobor arcképábrázolások

hétköznapi emberek, s Egerben, mint püspöki, majd érseki székhelyen az egyházi fő­méltóságok (7. kép), szerzetesek. Közülük említést érdemel Eger város főbírájának, Rottenstein Károlynak (Ltsz.: 55.381.) az arcképe, 22 aki a III. Károly által (Ltsz.: 55.269.), a központi közigazgatási szer­vezeti rendszer kiépítésének emlékeként az 1725-ben adományozott, „Privilegium Civi­tatis Agriensis Sub Judicatus exope ratum" feliratú privilégium levelet tartja a kezében. Vagy kiemelhető a Mária Terézia bizalmas embereként, illetve főúri rokokó pompában élő főpapjaként ismert Gróf Barkóczy Ferenc püspök (Ltsz.: 55.345.) térdportréja. A kor szo­kásai szerint előírt, már udvari reprezentatív elemekkel tarkított portréjának képhátterében az általa építtetett, kortársai által gyakran kritizált pompába burkolt életvitelét jól repre­zentáló felsőtárkányi Fuorcontrasti rokokó kastély látható. A XVIII. század második feléből, a XVII. századi főúri ősgalériák reprezentációs igé­nyeihez hasonlítható, sajátos sorozattal rendelkezünk az egri püspökökről. A negyvenhat da­rab kis kép mindegyike az ábrázoltra vonatkozó latin felirattal, hitvallására, ténykedésére vo­natkozó jelmondattal és működésének évszámával van ellátva. A megrendelő és a program­adó feltehetően az a főpap lehetett, kinek portréja felirat nélkül maradt, s akiben gróf Eszter­házy Károlyt kereshetjük (4.,5. kép). Eszterházy, ki mint építtető, a hazai későbarokk világi építészet legmagasabb igénnyel megterveztetett, legmonumentálisabb építményét alkotta meg Egerben a Líceummal, s Johan Lucas Kracker, Franz Sigrist, és Franz Anton Maulberch 4. kép. Magyar festő, XVIII. sz.: Gróf 5. kép. Magyar festő, XVIII. sz.: Egri püspök Barkóczy Ferenc egri püspök arcképe arcképe (Gróf Eszterházy Károly?) személyében neves festőket bízott meg a belső terek freskódíszeinek elkészítésével, ­e sorozat alkotójától azonban nem várt el magas művészi kivitelezést. Vajon csodál­koznunk kell-e ezen az ellentmondáson? Vajon valóban minőségi problémáról van szó? Vagy sokkal inkább arról az előző századból örökölt tradícióról, hogy az arcképfestés értékteremtő feladata még Eszterházy idejében, és főleg egri viszonylataiban nem el­22 A Pyrker-képpel együtt került a Városházáról a múzeum gyűjteményébe. 429

Next

/
Thumbnails
Contents