Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Császi Irén: Vallásos értékrend a falusi gyermekek nevelésében

ember. Mondta szent József az embernek, hogy rejtse el a gyermekével meg a feleségével. Azt mondta, nem tudok hova elrejteni, mert a búzámat is most vetettem el. A búza egyszerre csak megnőtt, úgyhogy annyira eltakarta Jézusékat, hogy nem látszottak ki. Jött az ellenség, kérdezték az embert, hogy nem látott-e erre egy asszonyt meg egy embert a kisgyerekkel. Azt mondta, láttam-láttam, mikor ezt a búzát vetettem. El is ment az ellenség, bolondnak nézték a szántó-vető embert. " (Kovács Józsefné, 80.év,Mátraderecske, katolikus, 2000.) Egyházi éneklés A vallásos népénekek, az énekeskönyvből és a kántortól tanult énekek, mind megtalálhatók egy család repertoárjában. Minden családnak megvan a maga sajátos énekkincse, amely a szülőktől, nagyszülőktől, a kántortól, és a vallásos alkalmakon, a katolikusoknál az ájtatosságokon, búcsújárásokon tanult énekekből áll. A református családban reggel a nap zsoltárénekléssel kezdődött. „Reggel, mikor a szemünk kinyílt nagymama már kezdte az éneket, hogy Legelső gondom ha reggel felkelek... Sokat énekeltünk, hiszen az olyan mintha imádkoznánk, mondta mindig édesanyám. Rengeteg zsoltárt megtanultunk otthon. Ha a templomban új zsoltárt tanultunk, otthon fel kellett mondani, édesanyám tudta mindet, ha nem ment ősegített. " (Özv. Benke Balázsné, 83.év, Noszvaj, református, 2000.) „Édesapám nagyon szeretett éneket tanítani. Karácsonykor vacsora után az asztalvégibe ültünk mi hatan testvérek, és amíg el nem indultunk az éjféli misére énekeltünk. Édesapám kezdte az éneket, az Orgonahangokból mi meg folytattuk. Énekeltük a Mennyből az angyal, Pásztorok, pásztorok, О Boldog Betlehem, Messiásnak született..., Az ige megtestesült, Krisztus Jézus született, Betlehemi pusztában, Üdvözlégy Betlehembe szült Jézus, Kirie elejszó, Dicsőség mennyben az Istennek, Csendes az éj, Csorda pásztorok, kezdetű énekeket. " (Kovács Józsefné, 80.év, Mátraderecske, katolikus, 2000.) A gyermekek szívesen tanulták meg az egyházi énekeket. A jó hangú lányok örömmel vállaltak önálló éneklést a népi ájtatosságokon. Szakrális tárgyak szerepe a gyermeknevelésben A szentelmények a felnőtt és gyermek számára egyaránt védelmet nyújtottak. A gyermek aktív részese volt az otthon tartott szakrális tárgyak felhasználásának. Szentelt víz: Vízkeresztkor a római katolikusok a templomból szentelt vizet visznek haza. „Édesanyám beszentelte a házat még vízkereszt napján. Használtuk még, ha valakit gyóntattak a lakásban. Szentelt vizet öntöttünk pohárba, hogy a pap avval mossa meg a kezét. A pohárba bemártotta a kezét, mielőtt az ostyát adta, s megáldoztatta a beteget. Az asztalra szoktuk tenni a szentelt vizet, a szentelt gyertyát, mit meggyújtunk és a keresztet. Utána a szentelt vizet olyan helyre öntöttük, ahol nem járkálnak, a fal vagy kerítés tövébe. " (Kovács Józsefné,80.év, Mátraderecske, katolikus, 2000.) A beteg vagy megrontott gyermeket kereszt alakban megszentelték szentelt vízzel, s közben mondták: Az Atyának, Fiúnak, Szent Lélek Istennek nevében, Ámen. Szentelt gyertya: „Ha nagy vihar volt, ítélet, a szentelt gyertyát meggyújtottuk. Éjszaka is a nagy viharban gyertyát gyújtottunk, az asztalra tettük, égett, amíg a vihar el nem ment. " (Kovács Józsefné, 80.év, Mátraderecske, katolikus, 2000.) 395