Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Császi Irén: Vallásos értékrend a falusi gyermekek nevelésében

Az ünnepre való lelki előkészület fontos része volt a gyónás. A római katolikus gyerekek minden húsvétkor és karácsonykor gyóntak. „A katekizmusba úgy van, hogy legalább húsvét napján az oltári szentséget magadhoz vegyed. Az első szent gyónás előtt nagyonféltünk. Bűnünk volt sok, irigyek voltunk egymásra, volt, aki káromkodott is. Gyónáskor mondtuk, hogy Gyónom a mindenható Istennek és neked lelki Atyám, hogy ettől és ettől a gyónástól fogva ezekkel a vétkekkel bántottam meg az én nagy jó Istenemet. Fogadom életem jobbulását és kérek üdvösséges penitenciát. Volt olyan, hogy tíz Miatyánk, tíz Üdvözlégy és öt Hiszekegy penitenciát kellett elvégezni. " (Kovács Józsefné, 80.év, Mátraderecske, katolikus, 2000.) Bibliaolvasás, szentek történetei A vizsgált területeken a vallásos családban legtöbbször volt biblia, imádságoskönyv és kalendárium. Ezeken kívül megtalálhatóak voltak még az aprónyomtatványok, ponyvanyomtatványok. A vallásos ismereteket szüleiktől, és a nagyszülőktől sajátították el először a gyerekek. A református családokban gyakori volt a bibliaolvasás. „Esténként édesanyám olvasott a bibliából, vagy a Keresztény tanításból, utána imádkoztunk. Tanítottak bennünket Jézus életére, példájára, az О követésére, mindegyik tanítványáról tudtunk. A haláláról, a feltámadásáról mindent elbeszéltek, mindenre tanítottak bennünket. Ahogy meg van írva, hogy beszéljétek el a Ti fiaitoknak, úgy el is beszélték szüleink, nagyszüleink nekünk. " (Özv. Benke Balázsné, 83.év, Noszvaj, református, 2000.) A római katolikusok a szentekről hallottak történeteket. Először Máriáról beszéltek a szülők, majd Szent Erzsébetről, Szent Margitról, Szent Ferencről és Szent Antal csodatetteiről. Megtanították az apostolokat. „ Volt nekünk gyerek képes bibliánk, a képeket mutatta édesanyám. Pál apostolról s úgy mesélték el a történeteket, igéket. " (Csorba Sára,63.év, Szék, református, 1998. ) A kalendárium alapján tanították a gyerekeknek, hogy milyen nap van, vagy milyen ünnepre kell készülni. Ezek az ismeretek iskolás éveik alatt a vallásoktatás keretében gyarapodtak, s vallásos tudatuk alakulását végigkísérték öreg korukig. Érdemes megvizsgálni a bibliaélményt, hogyan emlékeznek egy-egy bibliai történetre. Ez az egyházi tudás az idők során folklorizálódott. A történetek továbbadásának alkalmai a téli esték és az év ünnepei voltak. „Este, ha fontak a családban, összejöttek a szomszédasszonyok is, mondták a történeteket, mi meg hallgattuk, gyerekek. Angyalokról, Szűz Máriáról, az aprószentekről beszéltek. Kíváncsiak voltunk, hogy mit jelent az aprószentek. Mondták a szülők, hogy Heródes a gyerekeket leölette Jézus helyett. Megparancsolta, hogy minden két éven aluli gyermeket meg kell ölni. Ók az aprószentek. " (Kovács Józsefné, 80.év, Mátraderecske, katolikus, 2000.) Néhány gyermekkorban hallott bibliai történetet fölelevenítettek mátraderecskei adatközlőim. A bibliából, az ószövetségből, Ábrahám, Izsák történetéről, Mózes születéséről, a vízözönről, Noé bárkájáról hallottak. „Mózes története nagyon eszembe van még most is, ahogy édesanyám mesélte. Mikor Mózes megszületett gyékénykosarat fontak neki betették a Nílus vizére. Úgy fogták ki őt a vízből. Egy család magához vette, ott nevelkedett fel. Óbelőle is nagy ember lett. Nagy volt a hite, arra lett nevelve. " Az újszövetség alapján Jézus születéséről, Egyiptomba meneküléséről mondtak történetet. „Mikor Egyiptomba futott Jézussal Mária és József a galagonya alá akart bújni, de a galagonya fölhajlott, kitakarta őket. Alábújtak a fenyő alá, a fenyő meg leereszkedett, eltakarta őket. Akkor mentek tovább, ott volt egy szántó-vető 394