Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Császi Irén: Vallásos értékrend a falusi gyermekek nevelésében

Császi Irén VALLÁSOS ÉRTÉKREND A FALUSI GYERMEKEK NEVELÉSÉBEN A családi élet keretében folyó gyermeknevelésnek fontos eleme volt a vallásos nevelés. Az egyházak a születéstől a halálig jelen voltak az egyén és a család életének valamennyi fontos állomásánál. A közösség a keresztséggel fogadta be az újszülöttet, aki később az egyházi liturgia hatása alatt növekedett, majd a katolikusoknál az elsőáldozás és bérmálás, a protestáns egyházakban a konfirmáció, ünnepélyes szertartásával, részese lett a felnőttek hitéletének. A társadalmi és vallási megoszlás különböző szokásokat alakított ki a gyermekek nevelésében. A vallásosság és az egyházi hovatartozás elválaszthatatlan egymástól. A vallásos nevelés általános mozzanatait a családon belül a hétköznapokban, egy-egy naptári ünnepben vagy az emberi élet fordulóihoz kötődő vallási szokásokban figyelhetjük meg. Változásokat a különböző felekezetekhez való tartozás mutat. Bálint Sándor a Liturgia és néphagyomány című tanulmányában

1 arról ír, hogy az egyházi liturgia folklórt termékenyítő hatása a szentségek( keresztség, bérmálás, oltáriszentség, egyházi rend stb.) és a szentelmenyek (szentelt víz, szentelt gyertya, hamu, húsvéti ételek, barka, tűz, ostya stb.) vonatkozásában a legelevenebb. Ezek a természetfölötti hatásokat létrehozó látható, érzékelhető jelek azért ragadták meg a vallásos képzeletet, mert a nép vallásossága alapvetően érzelmi, művészi jellegű.

2 A gyermek fogékonysága a vallásosság felé szintén érzelmi és esztétikai síkon vizsgálható. A Nemzeti Kulturális Alap Népművészeti Szakkollégiumának pályázata keretében lehetővé vált számomra, hogy Heves és Hajdú-Bihar megye kutatása mellett a Fekete-Körös völgyében és Mezőség területén fekvő falvakban, néprajzi anyaggyűjtést végezhessek, a gyermeknevelés hagyományai témakörben. Kutatómunkám kiindulópontja Heves megye területéről Egerszalók, (katolikus) Mátraderecske, (katolikus) Noszvaj, (református) Hajdú Bihar megye területéről Hajdúszoboszló, (református) Fekete-Körös völgyéből Köröstárkány, (református) a mezőségi Szék (református) és Tacs (református) volt. A kutatás kiterjedt a gyermek születésétől a társas együttjátszás koráig. Bemutatva a gyermek helyét és szerepét a hagyományos nagy családban, a családi nevelés formáit, alkalmait, eszközeit, a közösségbeli helyét. A kutatásból egy részegységet emelek ki jelenlegi dolgozatomban, mely a vallásos nevelésre irányul. Vizsgálatom elsősorban arra összpontosult, hogy a vallásosság átadása - két korosztályt és két felekezetet érintve, - hogyan jelentkezik a hétköznapokban, ünnepnapokban. Nagy Olgának a vallásos értékrend kutatásához szerkesztett kérdőívét használva vizsgáltam a vallásos családok hétköznapi és ünnepi vallásosságának hatását a gyermekre (egyéni imádság, köszönési formák, liturgikus gyökerű cselekmények, vallásos 1 BÁLINT Sándor 1944. 99-128. 2 TÁNCZOS Vilmos 1995. 249-262. Az egri Dobó István Vármúzeum Evkönyve, 2000. 385