Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Gy. Gömöri Ilona: Út menti keresztek, kegyszobrok, falifülkék Hevesen és határában

Az útkereszteződésben álló keresztek fontos viszonyítási pontok is. Megfigyelhető, hogy beszédben hely megjelölésnél nem az utat nevezik meg, hanem a keresztet (pl. „a pléh-jézuskánál", „Halbiknál" stb.). így az 1930-as években az aratási ünnepségek felvonulói találkozási helyként a pélyi úti keresztet jelölték meg. Innen, a papi földektől indult a menet a város központjába. A pélyi úti kereszt mellé, a Paptagba vonultak a hívek búzaszentelésre is. Ma a kosárban bevitt búzát a templomban szentelik meg. A XVIII. század második felében, Eszterházy Károly püspökségének idején az egyházi előírások szerint Űrnapján, Virágvasárnap, Nagyszombat éjjelén, a keresztjáró napokon (Aldozócsütörtök előtti hétfő-kedd-szerda), és Szent Márk napján kellett körmenetet tartani. Hevesen mind az öt előírt körmenetet megtartották.

82 Ezek útvonalai nem ismertek, de feltételezhetően a templom környékére szorítkoztak, mivel út menti keresztek és egyéb vallási objektumok az említett püspöki jegyzőkönyv szerint nem voltak. A templomkertben 1855-ben állítottak kálváriát, 14 stációkövet, amelyek a XX. század közepére megsemmisültek.

83 A feltámadási körmenetet Nagyszombat estjén a templomban tartják, amely a templom előtti keresztnél fejeződik be. A kereszt talapzatára helyezik el a mécseseket. Ezen az estén az 1940-es évekig a hívek kivonultak a település szélére a Fájdalmas Anya szobrához (26. sorsz.) „Jézust keresni". A Jézuskeresés szokása más vidékeken is, sokféle formában ismert. Az áldozócsütörtök előtti napok délutánjain a templomból a hívek a plébános vezetésével, feszülettel a közeli keresztekhez vonultak. Naponta más-más út menti keresztet kerestek fel: a Pélyi útit, a Vezekényi útit és a templom előttit. A Mária-ünnepeken több vallási építménynél tartottak ájtatosságot. Régi hagyománya van, hogy a Mária-dűlő sarkán lévő Fájdalmas Anya-szobrot szeptember 12-én, Mária neve napján felkeresi a hívek serege. 1916-ban azt írja a plébános helyettese levelében a szoborról, hogy „ide a hívek évenként kivonulnak".

84 Ez a szokás az utóbbi évtizedekben megszűnt. Mária-ünnepeken a Segítő Szűzanya szobrát (32. sorsz.) a család kivilágítja, de nem előtte, hanem házukban imádkoznak hozzá. A falifülkéket, Mária-szobrokat megtisztítják és feldíszítik. Kivilágítják mécsessel, gyertyával, ez helyen villanyvilágítással. A templomtól távol, külterületen lakó hívek szűkebb környezetük valamely felszentelt helyén tartották meg ájtatosságaikat. A Bernáthegyen lakó hívek a májusi utániakat a bernáthegyi Mária-szobornál (30. sorsz.) végezték. A hónap minden napján itt összegyűlve, előimádkozó vezetésével tartották a „lorettói litániát".

85 A határban lévő vallási objektumoknak különösen nagy, többrétű funkciója volt a környékén lakók életében. Ezt legteljesebben az ötödrészi kereszt és harangláb (16. sorsz.) esetében és példáján figyelhetjük meg. Az Ötödrészen lakók vallási közösségi színhelye volt, számukra a templom szerepét töltötte be. Minden vasárnap délután 14 órakor (a hevesi templomi ájtatosság idején) litániára gyűlt itt össze a környék apraja82 KOVÁCS Béla 1999. 112., 159. 83 EFL. A.p. 1380/1856. Szalatnay Mária. 84 EFL. A.p. 2318/1916. Szentgyörgyi J. adminisztrátor levele 1916. máj. 9. 85 A lorettói litánia Mária dicsőségét, asszonyi misztériumát magasztalja. Eredete: 1571-ben a lepantói csata előtt az európai hajóhadat a Szűzanya oltalmába ajánlották, később ennek tulajdonították a győzelmet. 375