Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Gy. Gömöri Ilona: Út menti keresztek, kegyszobrok, falifülkék Hevesen és határában

Kegyszobrok A vallás és a tér kölcsönhatását vizsgálva az utak mentén, a határban álló feszületekkel sok tekintetben azonos funkciókat látnak el a szabad téren felállított szobrok. Azonban jelentésük kevésbé univerzális, mint a kereszteknél megfigyelhető. Sokkal inkább az ábrázolt szent kultuszának kifejezői, amely a táj ökológiai tényezőivel is összefüggést mutat.

51 így pl. állattartó vidékeken Vendel, szőlőtermesztő helyeken Donát, Anna szoborábrázolásai gyakoriak. Heves szabadtéri kegyszobrai közül legrégibb az 1768-ban felállított Nepomuki Szent János. Az 1766-67-ben készült egyházi összeírás még egyetlen szobrot sem említ.

52 A kutatás során Hevesen és határában összesen 10 db szabadtéren álló kegyszobrot, illetve annak nyomát találtam.

53 Közülük hat db van eredeti helyén, egy elpusztult, három pedig új helyre került. Többségük a XX. század első felében készült, vallásos, „szentes" családok állíttatták házuk előkertjében. Az állíttatás okaként ez esetekben a család védelmének biztosítása, a gyógyulásért, boldogulásért való hála jelölhető meg. A kegyszobrok négy esetben Szűz Mária, három esetben Páduai Szent Antal tipikus megjelenítései.

54 Köztudott, hogy mind a Mária-kultusz, mind Szent Antal tisztelete a katolikus vidékeken általánosan elterjedt. A helyi katolikuság életében is hatványozottan jelentkezik Szent Antal kultusza. Megfigyelhető ez a jelzett szoborállításokon kívül több területen. Búcsúi szobrait szívesen teszik lakóházak falifülkéibe vagy a szobai bútorzatra. Az imádkozás során sokszor fohászkodnak hozzá, közbenjárását kérik. Sok családban használták a Szent Antal-imakönyveket.

55 Egymástól tanult verseket mondtak hozzá. A templomban a legtöbb hálatábla Szűz Mária után Szent Antal szobrát veszi körül. A szegények megsegítésére Szent Antal-perselyt tartottak a templomban, melyből a rászorulókat támogatták.

56 Több adatunk bizonyítja, hogy kis alakú, 6-10 cm-es csontból vagy fából faragott szobrát a katonák besorozáskor elvitték magukkal. Úgy tartják, ez segítette őket haza a háborúból. A helyiek általános véleménye, hogy Szent Antal a családok védőszentje. Összetartó erőt ad, békét teremt, a betegségekre gyógyulást hoz. Helyi népszerűsége több adatközlő szerint azzal is magyarázható, hogy Hevesen rendkívül nagy volt a szegény sorsú földművesek, napszámosok aránya, akik sorsuk miatt lelki pártfogójuknak tekintették. Ábrázolása minden esetben hasonlít az általánosan elterjedt Szent Antal-ábrázolásokhoz. Egyik karján a gyermek Jézust tartja, kezeiben könyvet és liliomot tart. A könyv 51 BARTHA Elek 1992. 59. 52 KOVÁCS Béla 1999. 88. 53 Nem soroltam ide a temetőkben, elsősorban a Felső-temetőben található szobrokat, melyek funkciójukban sírkövek. 54 Páduai Szent Antal a ferencrend tagja, egyháztanító, hittérítő volt. Élt 1195-1231. 55 Szent Antal imakönyve. Ötvenkét-keddi ájtatosság Pádovai Szt. Antal tiszteletére. Belvárosi ferences rendház kiadása. Bp. 1943., valamint Hét ájtatos új ének Szűz Máriához, Páduai Szent Antalhoz és Jézus szentséges szent szívéhez. Bartalis Imre könyvnyomdájából. Bp. É. n. Mindkettő: HMK könyvtára. 56 Ez a jótékony kezdeményezés az egész katolikus világban elterjedt. A persely a szegények istápolására szolgál. BÁLINT Sándor 1998. II. 463. Hevesen az 1950-es években is van erre példa: EFL. A.p. 5553/1957. Érseki utasítás a plébánosnak. 362