Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Gy. Gömöri Ilona: Út menti keresztek, kegyszobrok, falifülkék Hevesen és határában

egyháztanítói mivoltát, a liliom tisztaságát, ártatlanságátjelképezi.

57 (Ünnepe június 13-ra, éppen liliomnyílás idejére esik.) A szobrok fenntartását ritkábban biztosították alapítványi tőkével, mint az a kereszteknél megfigyelhető. A tíz ismert szobor közül mindössze háromról készült alapítványi okirat. Azokról, amelyek közterületen álltak, és fenntartásukat leginkább közösség vállalta. A kegyszobrok leírása 25. Nepomuki Szent János szobra (11. kép) Nepomuki Szent János tisztelete a XVIII. században terjedt el, vált rendkívül népszerűvé. Ezt elősegítette, hogy a jezsuiták mellett a Habsburgok is saját szentjüknek tekintették és kultuszának terjesztésére figyelmet fordítottak.

58 A város legrégibb szabadtéri szobrának helye a római katolikus templom melletti parkban van.

59 1768ban történt állíttatásának körülményeit egy olyan fundatiós okiratból tudjuk, amit az esemény után 45 évvel készítettek a város vezetői. Eszerint: „az Hevessi Piatzon Kell József lakostársunk, a melly sz. János Nepomuczénus képet 1768 Esztendőben felállított, és semmi fundust nem hagyott fentartására, mivel pedig a Város különös tisztelettel viseltetik azon nagy Szenthez, kötelezzük magunkat, hogy állandóképpen fel fogjuk tartani, és ha valami hiba fog benne esni; hellyre fogjuk állítani. Hevess 15a Mártii Ao 1813. Hevess Mező Városának Biráji és Közönséges Lakossal".

ю A dokumentumból nem derül ki a szobor készítője, esetleg származási helye (Kell József az állíttató volt).

61 Állíttatásának okát keresve nem találunk egyértelmű magyarázatot. Nem út, nem is híd mellé épült, mint más településeken gyakori. Talán meg kell elégednünk annyival, hogy a barokk korban felvirágzó óriási Nepomuki-kultusz részeként, a védőszent tiszteletére létesítették. De nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy kultusza az ország más részein is a német lakosság körében tűnt fel először. Hevesre az 1720-as évektől több hullámban német, főként téglaégető családok költöztek. A szent tisztelete feltételezhetően körükben is el11. kép. Nepomuki szent János szobra restaurálás előtt. Bencsik József felvétele, 1983. HMK F. 2-96. 57 Ezt a képet életének egyik epizódja magyarázza, amely szerint egy vendéglátója titkon megleste, hogy karján a kisdeddel beszélget. WHITE, Kristine 1993. 20-21.; BÁLINT Sándor 1998. П. 476. 58 Nepomuki János a XIV. században élt, a cseh királynő gyóntatója volt. A legenda szerint a gyónási titkot nem árulta el a királynak, ezért az a Moldvába ölette. Szentté avatása 1729-ben történt meg. Nyelve sértetlen maradt. Ez tiszteletének egyik jelképe, a gyónás szentségét dicsőíti. LENGYEL Ágnes-LIMBACHER Gábor 1997. 94-95.; BÁLINT Sándor 1998. II. 397-398. 59 Egyes vélemények szerint az Orczy-család kriptáján állt. PELLE Béláné 1980. 95. 60 Can. Vis. N. IX. 1813. 61 Szedlák György szerint elképzelhető, hogy a régi jászszentandrási templomból került ide. 363