Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Petercsák Tivadar: Paraszti közbirtokosságok, legeltetési társulatok Heves megyében

eladásából származó 5399 forint 98 fillér bevételt 1947-ben először a tartozások kiegyenlítésére fordították, majd a maradékot szétosztották a tagság között.

145 Több közbirtokosságban döntöttek a felesleges bikaszéna eladásáról is. Felsőtárkányban 1932 tavaszán 50-60 mázsa takarmány értékesítését határozták el mázsánként legalább 7 pengős egységáron. A befolyt összeget a közadóhátralékok csökkentésére fordítják. Bélapátfalván a bikaudvarról 1937-ben mázsánként 3, 1939-ben 6 pengőért adták el a szénát.

146 A felsőtárkányiak az 1920-as, '30-as években több közgyűlésen foglalkoztak a nagypallagi dűlőben lévő 8 kat. hold föld haszonbérbe adásával. Az 1922. augusztus 23-án megtartott árverést az elnök és két kiküldött vezette. A négy jelentkező közül a holdanként 100 kg árpa és 50 kg zab kikiáltási árra a legtöbbet - 253 kg-ot - Barta József ígérte, így 6 évre ő vette bérbe a szántót. 1923 októberében azonban ismét elárverezték a földet, mert a haszonbérlő visszaadta a túl magas bérleti díj miatt. Az új árverésen a holdankénti 25 kg búza és 25 kg árpa kikiáltási árra Erdélyi Imre 105 kg-ot ajánlott, és a földet 6 évre bérbe vette. 1935-ben a haszonbért évi 1450 kg „tiszta szokvány minőségű búzában" állapítják meg. Bakondi lojzi Istvánnak adják bérbe azzal a kikötéssel, hogy a „haszonbér minden évben egy összegben, a cséplést követő 8 nap alatt, de legkésőbb minden év augusztus 15-én fizetendő a búza aznapi árán, vagy természetben a Gazdaközönség magtárába beszállítva".*

41 A felsőtárkányi közbirtokosság rendelkezett egy magtárépülettel, amelyben egyrészt az apaállatok abraktakarmányát őrizték, másrészt az 1880-as évektől zab vetőmagtartalékot képeztek. Ebből a hitelképes birtokossági tagoknak vékánként 5 liter kamat mellett tavaszi vetőmagkölcsönt nyújtottak. A gazdasági magtár készletéért a mindenkori elnök volt a felelős, választás után át is vette a készletet. 1922 januárjában 56 véka és 20 liter, 1925. január l-jén 64 véka zab volt. A kölcsön vetőmag visszafizetése nem ment zökkenők nélkül, hiszen az 1937. január 31-i közgyűlésen Szakács Pál előadja, hogy a gondos kezelés mellett már 2-3 vagon terménynek kellene lenni, de a készlet inkább évről évre apad, nemhogy növekedne. Ezért a közgyűlés elhatározza, hogy az elnök minden év december 31-ig köteles a választmány előtt a terményről és kamatairól elszámolni. Az épület 1943-ban már gondozatlan, javításra szorul, ezért úgy döntenek, hogy a magtárat és a takarmánykészletet átadják községi kezelésbe. Kikötik azonban, hogy a község a telekkönyvileg úgy is a nevén álló épületet javíttassa ki, és ott az apaállatok részére rekesszenek le egy megfelelő kamrát. A közbirtokosság tulajdonát képező erdőkben és legelőkön gyakorolható vadászati jogot rendszeresen bérbe adják. Felsőtárkányban az 1930-as években 500 pengőért (1932) Nemes Aladár ny. egri mérnök bérelte, majd 1937-ben a jászkiséri vadásztársasággal kötöttek haszonbérleti szerződést évi 810 pengőért.

148 Bélapátfalván a vadászbérletet 1936-ban Binét Miklós borsodszentmártoni földbirtokosnak (évi 300 pengőt"t), 1937-ben pedig az egri papnevelde uradalom részére adják ki évi 400 pengőért és a vadkár megtérítéséért.

149 A felsőtárkányiak 1939-1942 között lőgyakorlat céljára adták bérbe a legelő egy részét a honvédségnek június és augusztus hónapban 10-10 napra. Ezért napi 15 pengő bérleti díjat kaptak. 145 HMLV-210/a/15. 233. 146 PETERCSÁK Tivadar 1987a. 155; HML V-210/a/15. 61. 147 HML V-230/14. 1935. augusztus 18-i közgyűlés. 148 PETERCSÁK Tivadar 1987a. 155. 149 HML V-210/a/15. 43^14., 65. 272