Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Petercsák Tivadar: Paraszti közbirtokosságok, legeltetési társulatok Heves megyében

Pengő fillér XI. 30. Cseh Lászlónak fa fuvarért 8 XL 30. Polgár János szántás-vetés 8 XL 30. Németh Sándor üzletéből gyükérkefe 39 XL 30. Telefon díjért fák ügyében 54 XII. 1. Felmaradt fák kidobolása 50 XII. 5. Németh Istvánnak és Ferencz Pálnak fák leföldeléséért 3 XII. 5. Lázár Ferencnek 150 kiló zabért 24 XII. 5. Nyúl Vilmosnak 140 kiló búza vetőmagért 28 XII. 5. Szövetkezeti üzletből másfél kiló só és egy vakaró 1 24 XII. 5. Ferencz Elemérnek a fahordásnál napszámért 2 XII. 26. 1937. évi legelőterület haszonbérlete 150 XII. 28. A faszállításnál költség 2 50 XII. 29. Németh Istvánnak negyedik lucerna kaszálásért 1 XII. 29. Bika vizsgálat 8 XII. 30. Méhi Lajosnak 5 mázsa 10 kiló árpaszalmáért (mázsánként 2 P) 10 20 XII. 30. Ferencz Elemér és társa részére munkadíj szalma szállításnál 80 XII. 30. Hegedűs Péter kovácsnak szalmahúzó horogért 20 XII. 30. Németh Sándor üzletéből 1 és fél liter petróleum 60 Kiadás összesen 834 1937. évi bevétel összesen 854 33 1937. évi kiadás összesen 834 1937. évi készpénzmaradvány 20 33 Lezáratott: Mezőtárkány, 1937. december hó 31-én. közb. Elnök közb. pénztárnok Az erdővel is rendelkező közbirtokosságoknál a legtöbb jövedelem a közös erdőben, illetve legelőn kitermelt bánya-, épület- és tűzifa árverésen történt értékesítéséből származott. Felsőtárkányban 1922. február 2-án a közgyűlés elhatározta, hogy mivel az egyik bika használhatatlanná vált, az akácost árverésen értékesítik, és a befolyt összegből vásárolnak új bikát. A legelőn lévő akácos árverése többször előfordult (1923, 1924, 1944), mivel a költségvetési fedezet nem elegendő a kiadásokhoz. 1922-ben a gazdaközönség adója meghaladta a 200 000 koronát, ezért a közgyűlés kimondta, hogy a tagoknak kiosztott fa után megmaradt 38 fölösleges nyilast árverésen kell eladni, valamint értékesítik a Kákás-parti kis erdőrészt is. A nyilvános árverés megtartására a gazdaközönségi elnököt, a községi bírót, a törvénybírót és öt tagot küldenek ki. A rendkívüli közgyűlés 1932. október 7-én az „égésaljai kitermelt 374 méter botfa eladását olyképpen rendeli el, hogy méterenként a helyszínen legalább 1 P 80 fillér árban értékesítendő. Először felajánlandó a gazdaközönség tagjainak ilyen árban. A megmaradó fa ugyanilyen árban átadható a mészégetőknek. '"

4I 1936-ban 81 rakat tőkét termeltettek ki, s ezt rakatonként 6 pengőért értékesítik az illetőséggel rendelkezők között.

142 A faeladás Noszvajon is a bevételnövelés eszköze, ahol 1930. október 4-én úgy döntenek, hogy az egri út mentén lévő akácfából minden másodikat eladják.

143 Nagyvisnyón 1933-ban a legelőterület növelése érdekében 117 kat. hold földet vásároltak, amelyért 14 000 űrméter tűzifával fizettek a közbirtokossági erdőből.

144 A bélapátfalviak a szilvásvölgyi jégerfa 141 HMLV-230/14. 142 PETERCSÁK Tivadar 1987a. 154-155. 143 HMLV-263/1. 144 HMLV-276/b/l. 271