Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Petercsák Tivadar: Paraszti közbirtokosságok, legeltetési társulatok Heves megyében

Sajátos módon alakultak a gazdasági közösségek Hevesen. Itt az egyik 1922-es kép­viselő-testületi jegyzőkönyv szerint az 1894. évi XII. te. 11. §-a értelmében megszerve­zett legelőtársulatok nincsenek. 53 Ehelyett hivatalosan legeltető csoportok, legelő társa­ságok, a népi emlékezet szerint társ gazdaságok, legelő társaságok működtek. A külön­böző határrészeken birtokos gazdák alkották az egyes csoportokat, akik a szántóföldjeik közötti laposabb gyepeket meghagyták közös legelőnek. A hevesi képviselő-testület 1922. január l-jén az alábbi legeltető csoportok költségvetését hagyta jóvá. 54 Csoportos gazdák (ügyvezetője: Mezei Antal), Ragályi-tagi legelőtársaság (ügyvezető: Guba Zsigmond), Farkas-tagi legelőtársaság (ügyvezető: Guba Sándor). Valószínűleg az 1910-es években a Vérezel nevű birtok közös legelő céljára történt megvásárlása 55 után alakult a Verczeli legelőtársaság (ügyvezetője: Majoszky Lajos). 1922 decemberében említik az Okolicsányi-féle közös legelőt (megbízottja: Balog József), amikor a képvise­lő-testület 700 korona támogatást ad az apaállatok tartásához, mert még annyi pénzük sincs, hogy a közlegelőn lévő kutat megjavítassák. 56 1924-ben szó volt a „Szerelem tagi legelő" társaságról (ügyvezetője: Árva István). A Szerelem tag nevű földterületet 3 évre vették be a főkáptalantól a hadirokkantak és hadiözvegyek részére legelőnek. 1924-ben 6 évre meghosszabbították a haszonbérletet. 57 A helyi emlékezet más társaságokról, legeltető csoportokról is tud Hevesen. így emle­getik a Holló csordát, amelyik a Hollók gyepjére járt. Holló Ferenc volt a szervező, az ügy­vezető elnök, aki fogadta a pásztort, beszedte a fűbért és a pásztorbért. Emlegetik az Edu (Zedu, Eru) tagot mint külön csoportot. A legnagyobb földterülettel rendelkező birtokosról kapta a nevét és 100-150 tehén járt erre a legelőre. Viczán János volt az ügyintéző, aki mó­dos parasztember a falu szélén, és az istállójában tartották a csordával kijáró bikákat. Az 1930-as évek végén a hevesi képviselő-testület állapította meg és ha szükségessé vált, módosította a legeltetési szabályrendeletet, illetve a képviselő-testületi tagok közül választott gazda felügyelte a legeltetést. Hevesen az 1950-es években az összes társulatot „egybe vették" és akkor alakult meg a községi tanács mellett a legeltetési bizottság. Egyesítették a legelőket, a pénz a községi tanács pénztárába folyt be, és a tanács felügyelte, működtette a bizottságot. Id. Nyitrai László az elnöke, volt egy pénztáros és 2-3 legeltetési bizottsági tag, akik tiszteletdíjat kaptak. A bizottság fő feladata, hogy megszervezze a csordákat, alkalmazza a pásztoro­kat. Az állattulajdonosok megválaszthatták, ki melyik csordába, illetve legelőre hajtja a tehenét. A járásdíj vagy fübér összege attól függött, hogy a legelő a határ melyik részé­ben volt. A közelebbi legelőért többet, a távolabbiért kevesebbet fizettek, hiszen a sok gyaloglás csökkentette a tej hozamot. A sertéslegeltetés céljából Hevesen két kondás társulat alakult: az egyik a Ragályi­tagi, a másik a vesszősi kondástársulat, amelyek a disznólegelő dűlőnevéről kapták a ne­vüket. Kinek melyik legelő volt közelebb, oda fizette a fűbért. A két kondást a társulat fogadta, akik a legelő közelében laktak a családjukkal. 58 53 HML V-239/4. 130. 54 HML V-239/4. 130-131. 55 A hevesi képviselő-testület már 1911-ben javasolta a közlegelő vásárlást, mivel „a községben nincs elegendő közlegelő". - HML V-239/3. 33-34. 56 HML V-239/4. 158. 57 HML V-239/4. 346-347., 352. 58 PETERCSÁK Tivadar 1999b. 251

Next

/
Thumbnails
Contents