Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Petercsák Tivadar: Paraszti közbirtokosságok, legeltetési társulatok Heves megyében

- 1934. április 15: rendkívüli közgyűlés (a községi kovácsműhely bérbe adása) - 1934. június 5: választmányi gyűlés (bikarét kaszálása; a legelőben található homok eladása; a Legény nevű megrokkant bika sorsa; a közbirtokossági föld bérlete) - 1934. augusztus 30: választmányi gyűlés (a homokbánya sorsa) - 1934. november 5: választmányi gyűlés (dűlőúthoz föld vásárlása; a Cakód dűlőben lévő fa sorsa) - 1934. december 29: választmányi gyűlés (mező- és erdőőr fogadása; csordás, gulyás és kondás fogadása).

43 A közgyűlések időpontjáról, illetve a tagság számára szolgáló hírekről dobszóval értesítették a közbirtokossági tagokat. Noszvajon 1929-ben, Bélapátfalván 1938-ban 10-10 pengőt szavaztak meg a községi kisbíró részére a gazdaságnak nyújtott szolgálataiért. Felsőtárkányban rendszerint vasárnap délután tartották a közgyűlést a községházán. A településeken általában a községháza tanácsterme vagy az iskola a közgyűlések helyszíne. A közgyűlés akkor volt határozatképes, ha azon a szavazatszámok kétharmadával rendelkező tagság megjelent. Pl. 1936. december 13-án a vadászati jog bérbeadásáról döntöttek, és a birtokossági névjegyzékben szereplő 182 birtokossági tag közül 75 tag jelent meg, akik az összes szavazatszám (366) közül 251 1/4 szavazatszámmal rendelkeztek, tehát a közgyűlés határozatképes volt. A szavazatszám megegyezik a közös legelőben és erdőben való illetőség számával.

44 Mezőtárkányban és Nagyvisnyón az 1930-as években már meghívóval hívták össze a közgyűlést, s 1931-ben Mezőtárkányban évente 5 pengőt fizettek a pásztoroknak, akik a meghívókat széthordták a tagoknak. Bélapátfalván 1938-ban dobszóval értesítették a tagságot, de a községházán kifüggesztett hirdetményt is alkalmazták. Nagyvisnyón 1933tól, Bélapátfalván 1942-től tüntették fel a közgyűlésen megjelent tagok neve mellett az arányrészüket, illetőségük mértékét. Ez Bélapátfalván 1-14 között volt tagonként, s ennek megfelelő szavazati joggal rendelkeztek a közgyűlésben.

45 A közbirtokosságok a legelő, rét és erdő mellett egyéb vagyonnal is rendelkeztek. A közösség tulajdonában voltak a pásztorházak, bikaistállók a bennük lévő apaállatokkal, de Bélapátfalván kovácsműhely és csűr is volt a közös tulajdonban. Felsőtárkányban az 1930-as években a gazdaközönség 731 kat. hold ingatlannal rendelkezett, amelyből 300 kat. hold volt az erdő, 416 kat. hold a legelő és 4 hold a rét. Emellett a nagypallagi dűlőben volt 8 kat. hold 69 négyszögöl föld, amelyet rendszeresen haszonbérbe adtak. A birtokosság rendelkezett egy kőbányával, bikaistállóval és sertésóllal a kanok számára, valamint használta a község tulajdonát képező gazdasági magtárat.

46 A nagy visnyói legelőtársulatnak 1936-ban 515 magyar hold legelője és 214 hold erdeje volt, s emellett 2,17 kat. hold az Ungár-féle birtok, 2,17 magyar hold az iskolaalap. Egy apaállat istálló és a volt kondástelek a páston, egy kanól és egy pásztorház között soroltak fel egy ládát és két pecsétnyomót az elnöknél, valamint a postakönyvet, pénztárkönyvet és a jegyzőkönyvet.

47 Gyöngyössolymoson a közbirtokosság legeltetési társulata 1929-ben 166 kat. hold úrbéri legelővel rendelkezett a Haluskás, Nagyvölgy, Tarnaalja és az Alsómonostor dűlőben. Volt 2 hold szántója a Bábaharaszt szélén, 2 kat. hold rétje a juhászház fölött, 2 hold 43HMLV-210/a/15. 1-22. 44 PETERCSÁK Tivadar 1987a. 148. 45 HML V-276/b/l V-210/a/15. 136. V-258/2. 2. 46 PETERCSÁK Tivadar 1987a. 147-148. 47HMLV-276/b/l. 248