Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Petercsák Tivadar: Paraszti közbirtokosságok, legeltetési társulatok Heves megyében

gyep az Arvabérc és a Kismál között, valamint egy másik gyep (400 négyszögöl) a Tamás-köz végén. A legeltetési társulathoz tartozott még a bikaistálló és a csordásház, ami az apaállat-kezelő lakása.

48 A poroszlói Földes-társaság területe az alábbi határrészeken volt: Felső járás, Homokok, Kóta, Szökéséi, Vasút-dűlő és a Kaszáló, illetve a legelőből feltört Ugarföld, Kölesföld, Csődörföld és a Koppá. A társaság birtokainak területe 80,5 szekszió (egy szekszió 56 kat. hold, amelyben benne van 8 legelő illetőség, illetőségenként 1495 négyszögöllel). A Gyalog-társaság határrészei: Halászkút, Bödönös, Ürgéshát, Kövérdűlő, Hetizug, Aranyos-domb és a Hasítás. Területe 568 illeték, ami illetékenként 1200 négyszögöl szántóföldből és kb. 1 kat. hold és 800 négyszögöl hozzátartozó legelőből állt.

49 Paraszti társaságok, társgazdaságok A jobbágyfelszabadulást követő központi törvények hatására megalakult volt úrbéres közbirtokosságok mellett országszerte találunk a közös szántóföld-, erdő- és legelővásárlások nyomán létrejött gazdasági közösségeket, illetve a vásárlásban résztvevő gazdák laza társulásait. Korábbi tanulmányomban már feldolgoztam a közösen vásárolt paraszti erdők használatának észak-magyarországi módozatait, de az állattartással kapcsolatos és általában a gazdálkodást koordináló gazdasági közösségek szakirodalmára is utalhatunk.

50 Heves megyében a Gazdacímtár szerint 1935-ben az egykori úrbéreseket tömörítő közbirtokosságok, legeltetési társulatok mellett Apcon, Egercsehiben, Kiskörén, Pásztón, Poroszlón, Sarudon, Tiszafüreden, Tiszanánán, Tiszaszőlősön és Újlőrincfalván találunk közös birtokvásárlásra utaló nyomokat. A rendszerint szántófölddel, réttel és legelővel rendelkező birtokok megszervezése pl. Kérészy István és tsai (Újlőrincfalva), vagy Gulyás-féle közbirtokosság, Molnár-féle közbirtokosság, Vajda-féle közbirtokosság (Sarud), illetve a Bory-féle legeltetési társulat (Egerszólát).

51 Nagyszámú gazdasági közösség alakult Poroszlón az 1870-1940-es évek közötti földes legelővásárlások nyomán, amelyek működését Kovács Károly kutatásaiból ismerjük.

52 A Károlyi társaság 1873-ban jött létre, amikor poroszlói, tiszafüredi, sarudi és füzesabonyi gazdák összeállva 2816 kat. hold szántóföldet és rétet vettek. A megvásárolt birtokot a társaság 44 részvényre osztotta fel, s egy-egy részvény területe 64 kat. hold volt, amelynek felét a Fehéraklában, a másik felét pedig a réten osztották ki. A réten termett kitűnő takarmányszéna fellendítette a poroszlói állattenyésztést, s különösen a szarvasmarha- és lóállomány szaporodott meg. A Hordódi társaság 1887-ben alakult, s nevét a Hordód nevű 250 kat. holdnyi határrészről kapta, amelyet a poroszlói gazdák Mocsáry Györgytől megvásároltak. A területet 20 részvényre osztották (1000 négyszögöl volt egy részvény). A vásárláskor nagyrészt erdős rétet fokozatosan kiirtva kaszálóvá és szántófölddé alakítottak át. A Károlyi társasághoz hasonlóan itt is jelentős gyümölcsfa-telepítés folyt, főként almát és szilvát termesztettek. 48 NAGY Gyula 1964. 235. 49 KOVÁCS Károly 1994. 146. 50 PETERCSÁK Tivadar 1987b., 1995; GELENCSÉR József 1982; VARGA Gyula 1976; BÁRTH János 1991-1992. 51 Gazdacímtár 1937. 129-144. 52 KOVÁCS Károly 1994. 145-158. 249