Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Petercsák Tivadar: Paraszti közbirtokosságok, legeltetési társulatok Heves megyében

zsellérek pedig Gyalog-társaságot vagy Zsellér-társaságot alakítottak, amelyek 1928. március 29-én váltak hivatalosan alapszabállyal működő társaságokká.

23 Bélapátfalván az 1930-as években a gazdaközönség legeltetési társulat-vól van szó

24

, Noszvajon gazdaközönség, birtokosság, közbirtokosság a neve.

25 Az 1932 végén tartott közgyűlésükön a noszvajiak a földművelésügyi miniszter 70 768/1932. számú rendeletére hivatkozva megszűntnek nyilvánították a közbirtokosságot és ezután három évre új vezetőséget választottak a közbirtokosság legeltetési társulata élére.

26 Később a noszvaji birtokosság legeltetési társulata megnevezést is használják. Más Heves megyei településeken is általános az úrbéres birtokosság (Bodony, Gyöngyösoroszi), volt úrbéres birtokosság (Bodony, Egerbocs, Domoszló, Mátraballa, Recsk), közbirtokosság (Mikófalva, Egerbocs, Gyöngyössólymos, Gyöngyöstarján) elnevezés. A Heves Megyei Levéltárban őrzött dokumentumok

27 alapján az ismert legeltetési társulatok a következő időpontokban alkották meg alapszabályukat és legelőrendtartásukat: Dormándi birtokosság legeltetési társulata (1928. április 15.), Szentdomonkosi közbirtokosság legeltetési társulata (1929. április 15.), Egerfarmosi Egerpataki birtokosság legeltetési társulata 127 taggal (1929. április 13.), Szihalmi nyomásos birtokosság legeltetési társulata 309 taggal (1931. április 22.), Ostorosi telkes birtokosság legeltetési társulata 140 taggal (1931. május 16.), Szilvásváradi telkes birtokosság legeltetési társulata és a Szilvásváradi kisbirtokosság legeltetési társulata (1931. október 19.), Nagyvisnyói közbirtokosság legeltetési társulata (1931. október 20.), Bélapátfalvái gazdaközönség legeltetési társulata 239 taggal (1932. október 24.), Novaji gazdaközönség legeltetési társulata 249 taggal (1933. március 23.), Andornaki volt úrbéres és zsellér birtokosság legeltetési társulata (1933. március 24.), Kistályai volt úrbéres és zsellér birtokosság legeltetési társulata 220 taggal (1933. március 24.). A volt zsellérek több faluban külön közbirtokosságot alakítottak. A bodonyiak már 1863-ban kérték az alispántól, hogy a legelő- és erdőilletményüket a volt úrbéres gazdáktól külön tagban mérjék ki. 1925-ben még Párádon, Egerszalokon, Verpeléten, Abasáron, Kisnánán, Szilvásváradon, Bükkszéken, Gyöngyössolymoson, Gyöngyöspatán volt zsellérbirtokosság, zsellérgazdaság vagy zsellérség.

28 A „parádi volt úrbéres zsellér közbirtokosság" hivatalos elnevezése egy 1930-as körbélyegző szerint: „A PARÁDI TÓTBEREKI BIRTOKOSSÁG LEGELTETÉSI TÁRSULATA"

29 Átányban 1912-ben a gazdák a „Nagyobb", a zsellérek a „Kisebb" legeltetési társulathoz tartoztak.

30 Egerszalokon 1924-ben három legelőtársulat működött: Egerszalóki volt úrbéres gazdák legelőtársulata, Egerszalóki zsellérség legelőtársulata és az Egerszalóki nincstelenek legelőtársulatai A fentieken kívül Heves megyében 1935-ben a Gazdacímtár adatai szerint még Abasáron, Gyöngyöspatán, Kiskörén, Pétervásárán, Tarnaszentmiklóson és Verpeléten volt külön legeltetési társulata a gazdáknak és a zselléreknek.

32 23 KOVÁCS Károly 1994. 145-146. 24 HML 210/3/15. 25 HML 263/1. 26HMLV-263/1. 76a. 27HMLIV-414/17. 28 PETERCSÁK Tivadar 1985. 255. 29HMLV-266/17. 30 FÉL Edit-HOFER Tamás 1997. 34. 31 TANNER József 1964. 88. 32 Gazdacímtár 1937. 129-144 245