Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)
Petercsák Tivadar: Paraszti közbirtokosságok, legeltetési társulatok Heves megyében
Az úrbéres közbirtokosságok a falun belül önálló testületet alkottak és sajátos szervezeti rend szerint működtek. Legfontosabb feladatuk az volt, hogy kezeljék az osztatlan közös tulajdont, szervezzék a legeltetést, biztosítsák a legelők és az erdők szakszerű ápolását és elosszák a közös erdőből évenként kitermelhető fát a tulajdonostársak között. Némely közbirtokosság együtt szervezte az erdő és legelő ügyeket (Felsőtárkány, Nősz vaj, Bélapátfalva), mások (Mezőtárkány, Heves, Poroszló) erdővel nem rendelkezve a közös legelő használatát és a legeltetést szabályozták. A közbirtokosság vezetőségét év elején választotta meg a közgyűlés. Felsőtárkányban egy évre, Bélapátfalván és Mezőtárkányban három, Mikófalván négy évre szólt a megbízatása. Az elnök mellé pénztárost és jegyzőt mindenütt választottak. A közbirtokosság vezetője az elnök, gazdasági elnök (Bükkszék), gazdaközönségi elnök (Felsőtárkány). Általában valamelyik módosabb gazdát választották meg, de nem mindig a legvagyonosabbat. Sokat számított a rátermettség, s így értelmes, megbecsült és törvénytisztelő embert kerestek. О elnökölt a gyűléseken, tárgyalt a község vezetőivel és képviselte a közösséget a hatóságoknál. Gondoskodott a legelő tisztításáról, felügyelt a legeltetés rendjére, az apaállatok megfelelő gondozására és a falu határában, a legelőkön lévő kutak javítására. Ellenőrizte, hogy a közbirtokosság alkalmazottai rendesen ellássák feladatukat. Az elnöknek helyenként tiszteletdíj járt (pl. Bélapátfalván 1935-ben 130 pengő, 1944-ben 500 pengő, 1945-ben 6 m 3 fa, 1946-ban pedig 250 forint 33 , de a természetbeni juttatás is általános. Ahol erdő volt, ott a faosztáskor több fa illette meg az elnököt. Felsőtárkányban kaszáló illetményt kapott a közös rétből, és az ügyintézések során felmerült napidíjait térítették meg. 34 Mezőtárkányban alelnököt, Bélapátfalván helyettes elnököt is választottak, de pontos feladatukat nem ismerjük. 35 A pénztáros vagy pénztárnok a közbirtokosság pénzügyeit intézte, a bevételeket és a kiadásokat kezelte. Megválasztásánál a megbízhatóság és a rátermettség volt a fontos. Egy-egy köztiszteletben álló ember hosszú ideig betöltötte ezt a tisztséget: pl. Mikófalván Báró Sándor 1929-1942 között, Bodonyban Borsos Mátyás 1946-tól 1963-ig volt pénztáros. Felsőtárkányban a pénztáros „tiszteletből szolgál", Bélapátfalván az elnökkel azonos tiszteletdíjat kap. 36 Mezőtárkányban 1897-ben a. pénzkezelő évi 20 ft-ban részesült. 37 Jegyzőnek jó fogalmazási készségű és megfelelő írású embert választottak. Ő írta a közgyűlési jegyzőkönyveket, elkészítette a szerződéseket és lebonyolította a hivatalos levelezéseket. Bélapátfalván az elnökkel azonos tiszteletdíjban részesült. Felsőtárkányban, Bükkszéken és Mezőtárkányban a. pusztabíró, Bélapátfalván a társulati gazda feladata volt a közös legelőkről, rétekről való gondoskodás, számba vették a legelőre kihajtott állatokat, felügyeltek a bikák és a kanok takarmányozására, gondozására. Mezőtárkányban 1894-ben 40 forint és négy legelő a pusztabíró éves fizetése, amiért a máshol szokásos feladatokon túl köteles beszedni a Laskó szabályozási költséget, kezeli és elszámol azokkal. A felsőtárkányi pusztabírók tiszteletdíját 1937-ben 30 pengőről 50 pengőre emelte a közgyűlés, mert teendőik annyira megszaporodtak, hogy az állatösszeírás, a legeltetés ellenőrzése és az apaállatok részére az abrak összeszedése alkalmával 33 HML V-210/3/15. 23-24., 169-170., 203., 220. 34 PETERCSÁK Tivadar 1985. 256-257. 35 HML V-258/2. 18. V-210/a/15. 6-8. 36 PETERCSÁK Tivadar 1985. 257. 37 HML V-258/2. 28. 246
