Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Kozári József: Adalékok a XIX. század második feléből a Mátra-alja mezőgazdaságának történetéhez

védelemre számíthat ekkor gazdájuk. A magasabb fennsíkokat a búza sem szereti igazán. Bár megterem, de inkább a rozs és a zab e területek fő terménye. Ráadásul az utaktól és a vasutaktól tehát a piactól is távol fekszenek, s ez is csökkenti jövedelmüket. A hatod osztályú szántók a kedvezően sík területeken találhatóak. A laza barna homoktalaj megmunkálása könnyű, az időjárás nem befolyásolja, termőereje azonban a közepesnél gyengébb, s nem is minden növény számára alkalmas. Termése bár biztos de kevés. A búzát nem kedveli, inkább rozsot, kukoricát és zabot terem, s azt is a már fentebb említett „teljes ugarlás" mellett. Hetedosztályú szántókat a domboldalakon és a legmélyebb fekvésű területeken találhattunk. Az „igen lapos", tehát mély fekvésű hetedosztályú szántók talaja nagyon kötött, igen szikes agyag, mely, ha megszárad, vagy nedves, nem művelhető. Már a legkisebb eső eláztatja, szárazságban pedig „mit sem terem". Termőereje igen gyenge, búzát és zabot terem teljes ugarlás mellett, termése azonban bizonytalan. A hetedosztályú szántók másik típusát a „partoldalakon ", tehát a dombok oldalán található vörös agyag talaj képviseli. Ez erősen kötött, és nedvtartóssága fekvésénél fogva rossz, hiszen a víz gyorsan lefolyik róla s így hamar kiszárad. Csak néhány gazdasági növény termesztésére alkalmas, de termése bizonytalan, s még rendes időjárás mellett is kevés, szárazságban pedig minden kisül belőle. Teljes ugarlás mellett valamennyi rozsot és zabot terem. Ráadásul az utaktól és a vasutaktól is távol esik. A nyolcad osztályú szántóknak szintén két típusa volt megtalálható vidékünkön. A sík fekvésű szélhordta ritka homok, és a meredek, vízmosásos domboldalakon fekvő vörös agyag. Míg az első teljesen laza homoktalajban a szelek okoznak jelentős károkat, addig az erősen kötött agyagtalaj megművelését a meredek lejtés és a vízmosások nehezítik. Termőerejük igen rossz, homokon nedvesebb időjárás mellett valamivel jobb termésre számíthatnak a gazdák, az agyagtalajon azonban a legkisebb szárazság is kipusztítja a vetéseket. Csak rozsot és zabot teremnek teljes ugarlás mellett. Miután áttekintettük az egyes minőségi osztályok általános jellemzőit, az előállítható tiszta jövedelem megállapítása a feladat. Ezt az alábbi táblázat tartalmazza: Minőségi osztály Első osztályozási vidék Második osztályozási vidék Minőségi osztály Háromnyomásos gazdálkodási rendszer Termésátlag pozsonyi mérőben Kataszteri tisztajövedelem Háromnyomásos gazdálkodási rendszer Termésátlag pozsonyi mérőben Kataszteri tisztajövedelem Minőségi osztály l.év 2. év 3. év 1. év 2. év 3. év Ft 1. év 2. év 3. év 1. év 2. év 3. év Ft I. Vi Ugar Vi Kukorica Búza Árpa 14 13 16 12,00 l

/2 Ugar Vi Kukorica Búza Árpa 13 12 16 11,00 II. Vi Ugar 'Л Kukorica Búza Árpa 14 12 15 11,00 Nincs adat Nincs adat 9,00* III. Vi Ugar Vi Kukorica Búza Árpa 12 11 14 9,75 Nincs adat Nincs adat 7,50* IV. V% Ugar Vi Kukorica Búza Árpa 10 10 13 8,00 V2 Ugar Vi Rozs Búza Árpa и 9 13 5,50 A csillaggal jelölt adatok a Budapesti Kataszteri Kerület összes becslőj árasainak osztályozási vidékenkénti előleges tisztajövedelmi fokozatai és sommás osztálykivonatainak összeállítása Budapest 1883 kiadványból valók. 229