Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Kozári József: Adalékok a XIX. század második feléből a Mátra-alja mezőgazdaságának történetéhez

Minőségi osztály Első osztályozási vidék Második osztályozási vidék Minőségi osztály Háromnyomásos gazdálkodási rendszer Termésátlag pozsonyi mérőben Kataszteri tisztajövedelem Háromnyomásos gazdálkodási rendszer Termésátlag pozsonyi mérőben Kataszteri tisztajövedelem Minőségi osztály 1. év 2. év 3. év 1. év 2. év 3. év Ft 1. év 2. év 3. év 1. év 2. év 3. év Ft V Ugar Búza Árpa 9 1) 6,00 Ugar Vi Búza '/г Rozs Zab 8 12 13 3,80 VI. Ugar Rozs Vi kukorica Vi zab 10 12 12 4,25 Nincs adat 2,20* VII. Ugar Búza Zab 7 12 2,50 Ugar Rozs Zab 8 10 1,20 VIII. Ugar Rozs Zab 7 9 1,20 Ugar Rozs Zab 7 9 0,50 A szántóterületek tiszta jövedelmének megállapítása után a kertek számbavétele következhet. Ez esetben a becslőbiztosok nem állítottak össze a szántókhoz hasonló kimutatást, hanem a szántók jövedelmét alapul véve, azok arányában becsülték meg a kertekből származó tiszta hasznot, mégpedig a következőképpen: Minőségi osztály Első osztályozási vidék Tisztajövedelem forintban Második osztályozási vidék Tisztajövedelem forintban Minőségi osztály Rövid jellemzés Tisztajövedelem forintban Rövid jellemzés Tisztajövedelem forintban I. Hasonló a II. osztályú szántóhoz, de jövedelme annál annak 32 %-ával több 14,50 Hasonló a II. osztályú szántóhoz, de jövedelme annál annak 35 %-ával több 12,00 II. Hasonló a III. osztályú szántóhoz, de jövedelme annál annak 20 %-ával több 11,00 Hasonló a II. osztályú szántóhoz, de jövedelme annál annak 18 %-ával több 10,50 III. Hasonló a IV. osztályú szántóhoz, de jövedelme annál annak 21 %-ával több 9,00 Hasonló a IV. osztályú szántóhoz, de jövedelme annál annak 45 %-ával több 8,00 IV. Hasonló a IV. osztályú szántóhoz, de jövedelme annál annak 20 %-ával több 6,50 Mint az táblázatunkból is kitűnik, a kertek csak négy minőségi osztállyal képviseltették magukat a Mátra-alján. Az első osztályú kertek a lakóterületen belül feküdtek, így kihasználtságuk, és a talaj javításának lehetősége sokkal jobb volt, mint a határban fekvő, hozzájuk hasonló szántóké, ezért jövedelmük is több volt. Nagyobbrészt zöldséget, vagy gyümölcsöt termesztenek rajtuk, jobbára házi szükségletre. Könnyen és korán művelhetők voltak, jó éghajlati viszonyok mellett. A

II. osztályúak szintén a belterületen voltak, és bár zöldséget és gyümölcsöt is termesztettek rajtuk, nagyobbrészt „gazdasági melléktermények" - például burgonya, répa, retek - előállítására használták őket. Terményeik „forgalmi czikket nem képezvén, csak házi szükségletre használtatnak", állapították meg a becslőbiztosok. Lapos fekvésük miatt esős időjárás esetén nagyon eláztak, s ilyenkor a kerti munkák csak későn indulhattak meg. A

IV. osztályú kerteket minden közlekedési útvonaltól távol a Mátra hegység magasabb vidékein találhattuk. Ezekben a magas hegyi fekvésű kertekben szintén csak házi szükségletre termesztették kevés zöldség és gyümölcs mellett a burgonyát és a répát. 230