Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Nováki Gyula–Baráz Csaba: Őskori és középkori erődített telepek, várak Heves megye Mátrán kívüli területén

ti adatokon túl még álló falakat említ, egy ajtó- és két ablaknyílást, de egyúttal az utolsó várfal ledőlését is említi.

62 Gerő László első vártörténeti monográfiájában a vár története jelentős helyet kap, de magából a várból csak csekély falmaradványokat említ,

63 akárcsak két másik összefoglaló jellegű munka.

64 Kozák Károly a történeti adatok mellett magáról a várról is ad ismertetést.

65 Fügedi Erik XIII-XIV.,

66 Engel Pál XIV. századi okleveles adatokat közöl.

67 Györffy György a vár alatti falu (középkori nevén Váralja - Subcastro) XIV századi adatait sorolja fel. Az 1248-ban Lampertus egri érsek részére, Füzérkőre, vagy Kerekkőre kiadott várépítési engedélyt Szarvaskő várával hozza összefüggésbe,

68 de ez utólag tévesnek bizonyult.

69 A vár mindig az egri püspök birtokát képezte. Első említését 1295-ből ismerjük. A XIV-XVI. századból több adatunk van a várról, az egri püspökség váruradalmának a központja volt. 1596-1687 között török kézen volt, ezután ismét az egri püspöké. Ekkor azonban már rossz állapotban volt. Utolsó lakója Telekessy István egri püspök 1710-1715 között. 1735-ban még lakható volt, de a XVIII. század vége felé már romos. A vár közvetlenül Szarvaskő község felett északra magasodik, függőleges oldalú sziklás gerincen. A gerinc teteje a végén alig 2-3 m széles. Egyik hosszanti oldalát, dél és délkelet felől, függőleges sziklaletörés határolja. Másik oldala, észak és északnyugat felé meredeken lejt pár métert és csak ezután következik a függőleges sziklaletörés. A jelek szerint ezt az utóbbi, építkezésre kevésbé alkalmas sávot is a vár védelmébe vonták. Tovább, északkelet felé a gerinc teteje kb. 15 méterre kiszélesedik, amihez az északnyugati oldalon még kb. 10 méteres sávot használtak fel a vár területéhez. Ezután, északkelet felé, közel függőleges, természetes sziklafal zárja le a belső várat. Az így körülhatárolható belső vár hossza 68, szélessége (a felhasznált meredek oldallal együtt) a délnyugati végénél kb. 14, az északkeleti végénél kb. 26 m. A mai felszín fölé már nem emelkedik fal, de kívülről még jelentős falmaradványok láthatók az oldalban, az északkeleti kiszélesedő végének szélén. A délnyugati csúcson egy kis falcsonk jelzi a vár végét. Az északnyugati, erősen lejtő belső terület szélén, a függőleges sziklaletörés felett, ma már földdel betemetődött falmaradvány látható. Nagyjából ebben a vonalban, de már a nagy várároknál ismét egy falmaradvány húzódik. A vár északkeleti végét a várárok hatalmas sziklafala egyértelműen mutatja, kevés falmaradvány zárja le itt is a belső várat. Külön kell említeni a délkeleti oldalon a gömbölyített belső sarkokkal kiképzett, négyzet alaprajzú épületet (torony? ciszterna?), melynek alapozása legalább 10, vagy 62 PÁSZTOR József 1911. 5. sz.; 1933. 50, 54. 63 GERŐ László 1955. 193, 347, 352. 64 Vártúrák 1975. 139-140.; KISS Gábor 1984. 246-248. 65 KOZÁK Károly 1978 66 FÜGEDI Erik 1977. 196. 67 ENGEL Pál 1977. 154.; 1996. 422. 68 GYÖRFFY György 1987. 107, 143. 69 1248-ban IV. Béla adott engedélyt vár építésére Lampertus egri püspöknek a Füzérkőre, vagy Kerekkőre. A vár maradványait a közelmúltig nem sikerült megtalálni. (NOVÁKI Gyula -SÁNDORFT György 1992/a 56.). 2000 májusában azonban Tóm Sándor felsőtárkányi lakos útmutatása mellett Cserépfalutól északra kb. 6 km-re, a Hór-völgy fölé magasodó Füzérkő sziklacsúcsától kb. 300 méterre azonosítottuk a vár maradványait. Az 1248. évi várépítési engedély tehát nem Szarvaskő várára vonatkozik. 16