Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Nováki Gyula–Baráz Csaba: Őskori és középkori erődített telepek, várak Heves megye Mátrán kívüli területén

ennél is több méter mélyen a függőleges sziklafal rései közé nyúlik. Pontos méretet a nehéz, veszélyes megközelítése miatt nem tudtunk felvenni. Az épület belső oldalainak hossza kb. 4-4,5 m. Felső, lepusztult része a belső vár többi részénél 2-3 méterrel lejjebb van. A délkeleti oldal hosszan elnyúló falmaradványa a felszíni jelek szerint ehhez az épülethez csatlakozik. A belső várat északkelet felé, a hegygerinc folytatásától a már említett, közel függőleges sziklafal választotta el, aljában árokkal, amelyet a belső vár alatt 12-13 méterrel alacsonyabb szinten vágtak a sziklába. Az árok külső oldala is sziklafal, függőleges, ennek magassága 45 m. Az árok szélessége 11 m. Mindkét vége a meredek hegyoldalban végződik, északnyugati vége után természetes sziklafal fut le a meredek oldalban. A várárkon túl elővár következik, amelyet még egy újabb árok védett a hegygerinc folytatása felől. E két árok pontosan jelzi az elővár hosszát, amely 27-33 m között váltakozik. Az elővár szélességére azonban nincs pontos mérésünk. Délkeleti oldalán egy éles perem ugyan látszik, de alatta kb. 2 méterrel alacsonyabban egy bizonytalan körvonalú, mesterséges terasz is van. Az elővár északnyugati szélét a mai terepen nem lehet közelebbről meghatározni. így az elővár szélessége nagy vonalakban 30 m körülinek mondható. A külső árok szélessége 25, hossza kb. 35-40 , mélysége 4 m körüli. Ezután már a hegygerinc folytatása következik, amely innen lassan emelkedik Szilaspogony-Kis-ko (23-24. kép) A várat Bartalos Gyula már ismerte.

70 Közel a megyehatárhoz, már Nógrád megye területére esik. Szilaspogony község templomától nyugat-délnyugatra 4 km-re emelkedik a Kis-kő nevű sziklacsúcs. Minden oldalról meredek hegyoldal övezi, északnyugatról, a Kis-kő-nyak felől lehet megközelíteni. A vár kétrészes. A felső vár a meredek oldalú, sziklás csúcsot foglalja magába. A csúcs hosszúkás platója alig 12x5 m területű, kelet felől függőleges sziklaletörés határolja. Nyugat felé a meredek lejtő alját sziklafal zárja le, ez alatt 6-7 m széles, egyenetlen felületű rész következik. A felső platóhoz közel egy barlang kürtője mélyed a nyugati hegyoldalba, amihez 10 méterrel alacsonyabb szinten mesterséges, sziklába vájt keskeny járat vezet be. A sziklás, meredek oldalú sziklacsúcsot alul, 10-12 méterrel alacsonyabb szinten, nyugat, észak és északkelet felől árok övezi. Az árok külső oldalán sánc emelkedik, északnyugat felé pedig egy kis platót vág le. A nyugati oldalon az árkon 3 m széles töltés vezet át. Az alsó vár a hegyoldal nyugati és északi, mélyebb részére terjed ki, árokkal és ennek külső oldalán sánccal körítve. A nyugati oldalon azonban az árok és a sánc csak elmosódott terasz alakjában követhető. Az északkeleti oldalon csak egy rövid teraszt találunk, a többi részét feltehetően a hegyoldal törmeléke már betemette. A felső vár déli és keleti, szakadékos oldala alatt nem folytatódik az alsó vár. Falnak nincs nyoma a felszínen. A várra történeti adatot nem ismerünk. Tarnalelesz-Köbölvár (6, 25. kép) A Köbölvárat Bartalos Gyula ismerte fel elsőnek.

71 Említi Pásztor József,

12 majd jóval később Gábriel András.

13 A vár pontos helyéről Czente Huba tájékoztatott bennünket. 70 BARTALOS Gyula 1886-1900. 436.; 1901. 45. sz.; 1902. 8. sz. 71 BARTALOS Gyula 1888. 534.; 1901. 45. sz.; 1902. 8. sz.; 1909. 436. 72 PÁSZTOR József 1912-1913. 16.; 1933. 7. 73 GÁBRIEL András in: Turista Magazin 1979. 16-17. 17