Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)
Bodó László: Adatok Kenzić Károly családjának és leszármazottainak a történetéhez II.
Bodó László ADATOK KNEZIC KÁROLY CSALÁDJÁNAK ÉS LESZÁRMAZOTTAINAK A TÖRTÉNETÉHEZ II. A vértanú tábornok szemüvege A Hadtörténeti Múzeum méltó kiállítással tisztelte meg az 1849. október 6-án kivégzett honvéd tábornokok emlékét. A kiállítás rekvizitumainak egy része még nem szerepelt a korábbi, hasonló tárgyú és célú, országos és/vagy regionális emlékező rendezvényeken. Olyan tárgyakról van szó, amelyek eddig magántulajdonban, rendszerint a kései leszármazottak féltett, féltve őrzött családi kincsei között szerénykedtek, várakozva arra, hogy emberek ezreinek szeme előtt - százötven év után - szülessenek újra, váljanak kegyeletes emlékeikké nekik is addig, amíg emlékezni tudnak, akarnak. A nagybecsű relikviák között, ha éppen rávetődött a decemberi gyenge napfény sugárnak egy-egy szikrája, fellelhető vé lett „... a hagyományosan Knézich Károlynak tartott szemüveg... '" Szemüveg? Szemüveg! Akkor - másfélszáz évvel ezelőtt - is mindennapi használati tárgy mindaddig, ameddig ki nem derül, kié volt, ki viselte, mi mindent „élt át" viselőjével együtt, s ezzel kínálja magát arra, hogy legendává váljon, legendássá legyen! Hogy értékes relikviaként férkőzzön be érzésvilágunkba, emlékezetünkbe, mert élettelenként is életre kelt viselőjének tetteivel, tetteiben, mert végigkísérte őt a dicsőség csendes és féktelen, hangos és fegyelmezett örömérzéseitől a lélekpusztító halálfélelméig, az elmúlás, az igazságtalan halál pillanatának bekövetkeztéig! S ez, ez is Knezic Károly vértanú tábornok szemüvege, az övé, mert a kivégzettek között csak ő viselt szemüveget! (Rövidlátó volt.) Az a szemüveg, amit a Hadtörténeti Múzeum emlékkiállításán láthattunk, s amely az ükunoka egyetemi professzor féltve őrzött öröksége, becses családi kincse, minden bizonnyal a vértanú tábornok nélkülözhetetlen használati tárgya volt. A kérdés azonban az, hogy ez a szemüveg az a szemüveg-e, amely - viselőjével együtt - meg- és átélte azokat a vívódásokat, erkölcsi súlyú, lelkiismeretet próbára tevő döntéseket, amelyek az egykori gyalogos századost a magyar ügy, az 1848. március 15-én szárba szökkent forradalom, majd a haza függetlenségéért harcba szállók háborúja mellé állították? Az a szemüveg-e, amely - viselőjével együtt - meg- és átélte a győzelmek gyönyörűséges és örömfakasztó, s a csatavesztések keserű ízeit egyaránt, amely az egyre elviselhetetlenebbül elmélyülő 1 BITSKEY István 1998. 48. Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve, 2000. 165