Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Horváth László: „Szabadalmas Gyöngyös várossa szabadságának eredetéről” Ismeretlen verses krónika Gyöngyös történetéről és politikai küzdelmeiről

színművet.

6 A darab Charlotte Birck-Pfeiffer divatos reformkori német szerző magyar témájú Szapáry Péter című színdarabja.

7 Német nyelvről Komlóssy Ferencz magyarította a szöveget az 1830-as évek elején, nemsokkal a mű német nyelvű megjelente után. Maga ez a tény bizonyítja, hogy a forrás nem lehet XVIII. századi. Komlóssy Ferencz színigazgató, később a pesti Nemzeti Színház könyvtárnoka saját vallomása szerint 197 színdarabot fordított, míg önálló szerzeményeinek száma mindössze hat.

8 A Szapáry Péter című színdarabot német eredetiből 1832-ben fordította és ősbemutatója magyar nyelven 1833. március 25-én volt Pozsonyban. A darabot még ez évben Komlóssyék bemutatták Győrben, Komáromban, Pozsonyban, Székesfehérváron, Pesten, Budán. (Ez utóbbi két településen 1836-ig minden évben előadták). Kolozsváron a közönség 1834-ben láthatta először, majd 1840-ig minden évben szerepelt a színlapon, míg Debrecenben 1835 augusztusában volt a bemutatója, a 1837-39. években évente legalább egyszer ismét elővették.

9 Az alábbi felsorolásból kitűnik, hogy népszerű darabról van szó, sokat játszották. Hogy a gyöngyösi lírikus hol találkozott vele, hol leste el, tanulta meg idézett részeit, ma már nem azonosítható. Még annak lehetősége sem kizárt, hogy az egész művet nem ismerte, csak azt az ominózus részletet, melyet be is épített művébe. (A strófára akár maga is fölfigyelhetett a Hasznos Mulatságok általam is használt és idézett lapszámaiban.) Az alábbiak alapján azonban egy biztos, Szabadalmas Gyöngyös várossá... versezet 1833-nál korábban nem keletkezhetett. A keletkezés körülményeit kutatva, a városi főbírók „kártékony" szerepére, a megszerzett kiváltságok eltitkolására tett konkrét szövegszerű utalások irányították rá a figyelmet a mezővárosi önkormányzat első embereire, Gyöngyös város főbíróira. Gyöngyös a környező településekhez képest volt kiváltságos helyzetben, mert a földesúri terheket egy összegben rótta le évente, de azért az önkormányzatisága meglehetősen korlátozott volt. Kitűnik ez abból, hogy részint a földesúri joghatóság, részint a vármegyei főhatóság is „felügyeletet gyakorolt" az ügyekre. Tették ezt legfőképpen azáltal, hogy befolyásolták a bíróválasztást. Minden év április 24-én, a mezőgazdasági év kezdetekor tartották a városi tisztújítást. 1716-ig a város közössége teljesen szabadon választhatott, a földesurak legfeljebb a megerősítés jogával éltek.

10 A korábbi háborúktól terhes időkben Gyöngyös és földesurai érdeke jobbára egybeesett. 1716-tól azonban a földesurak saját érdekeiket kívánták érvényesíteni, meglévő jogaiknak érvényt szerezni, s az ellentétes törekvések nyílt ütközetek sorozatát indította el. 1716-tól a város földesurai személyesen vagy meghatalmazottaik útján mindig részt vettek a tisztújító gyűlésen, gyakorlatilag nemcsak befolyásolták, de el is döntötték a választást. (1766-ban a földesurak által javasolt bírójelölt ellen tiltakozókat Grassalkovich Antal eltávolíttatja a gyűlésről, de még a városból is.") 1812-től állt elő új helyzet. A választási rend annyiban módosult, hogy a földesurak képviselői a szavazás folyamatába is bekapcsolódtak.

12 Előfordult, hogy négy fertályból három nem a földesúr jelöltjét szavazta meg, de a földesurakat ez sem zavarta, „... a maga hatalmához nyúlván a 4-dik fertály által választatott Nemes Kudelka Mihály Urat a 6 Ezúton is köszönöm Holló Ervin ezirányú önzetlen és áldozatos segítségét. 7 Az írónő 1800-ban Stuttgartban született, s 1868-ban hunyt el Berlinben. 8 Szinházi Látcső 1860. 6. szám 9 SZINNYEI József 1899. 848-856. 10 SZABÓ Jolán 1984. 201. 11 SZABÓ Jolán 1984. 203. 12 LÉNÁRT Andor 1975. 115. 152