Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Horváth László: „Szabadalmas Gyöngyös várossa szabadságának eredetéről” Ismeretlen verses krónika Gyöngyös történetéről és politikai küzdelmeiről

A 14 oldalas, 7 lapos füzet hátlapján piros ceruzától származó elmosódott, nehezen kibetűzhető bejegyzés „Grétzi Antal 1711 ", illetve további nevek olvashatatlanul. Ezen bejegyzések idegen kéztől származnak. Ettől izgalmasabb a 13. oldal legtetején lévő apró betűs bejegyzés, mely a vers lejegyzőjének kezétől származik „Grétzi Antal isa"

4 Feltételezhetően hasonló bejegyzés volt a szerzőtől a 7 oldal laptetején is, de a családnevet valaki gondosan kikaparta, s csak az Antal keresztnév vehető ki teljesen tisztán. A XVIII. század eleji keltezéssel szemben először a mártott papír anyaga keltett gyanakvást. Sajnos értékelhető vízjel nem volt tetten érhető, így ezen a vonalon tovább nem jutottam. A versezetet többször elővéve is, megakadni látszott keletkezési körülményeinek meghatározása. A váratlan fordulatot a véletlen hozta. Más munkámból kifolyólag át kellett néznem a Hasznos Mulatságok 1833. évi lapszámait, s az egyik címlapon egy nagysikerű színházi bemutatóról írt egy „Vajda" szignójú szerző.

5 A kedvező kritika és dicséret mellett elfelejtette azt megírni, mely darab budai Játékszín-béli bemutatójáról lelkendezett. Az előadás csúcspontjának a kritikus azt érezte, mikor a Pály nevű színész, ki egy Rákosi szántó parasztot alakított a színdarabban, rázendített kedves-bús dalára: „Miről apám nagy busán szólt, Hogy itt hajdan szebb élet volt, Érzi szivem, '

s felsóhajtok, Midőn rákos terén szántok" Az idézet olvastával azonnal észrevettem a színdarab és a gyöngyösi vers nyitóstrófájának szinte szószerinti egyezését. Nem kérdéses, aki a gyöngyösi históriát írta, ismerte és felhasználta az idézett színdarabot. Magam viszont - bár az egyes színészek alakításának értékelésénél az újságíró megemlítette, mely szerepben nyújtotta az adott teljesítményt -, képtelen voltam a darabot pusztán a szereplők neve alapján beazonosítani. Végül is az Eszterházy Károly Főiskola Magyar Irodalomtörténeti Tanszékét hívtam segítségül, ahol Holló Ervin irodalomtörténész hosszas utánjárással beazonosította a 4 „isa"=az „írása" kifejezés rövidítése, mely szintén latinos műveltségre utal. 5 Hasznos Mulatságok (A' Hazai 's Külföldi Tudósításokhoz) 1833. 22. szám September 14-kén. 169-172. oldal. Egy este a' budai játékszinben A tárca a korábbi lapszámokban megjelent szinházi tudósítások szerves folytatása. Könnyen elképzelhető, hogy hetekkel korábban írásban jelezte „Vajda", mely bemutatókról kíván írni, de az adott cikkből ez a lényeges „adalék" épp kimaradt. 2. kép. A füzet egy lapja 151