Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)
Csiffáry Gergely: A szurok és a kőolaj használata a régi Magyarországon
hajítógépekből 55 darabot vettek számba, közöttük két nagyméretűt. 205 E két nagy vetőgép a tüzes labdák kivetésére szolgált. A gyújtó- és tüzes nyilak úgy készültek, hogy a nyílvesszőre puskaporral töltött szurkos vászonzsákocskát kötöttek, amelyből a gyújtókanóc vezetett ki, s a kilövés előtt a kanócot meggyújtották. A puskaport lassan izzó anyaggal keverték, amelyhez fenyőszurkot használtak, miáltal az gyújtóhatását jobban kifejthette. A tüzes nyilak kivetésére ágyúkat és mozsarakat is felhasználtak, amint azt Eger vára 1554-es összeírásában is felfedezhetjük. 206 A magyar várak leggyakoribb tűzszerszáma közé tartozott a tüzeslabda, amely többnyire gyújtogatásra szolgált, de készítették világítási célból is azokat. Készültek kézi erővel dobható kisebb, és mozsárból kivethető nagyobb tüzes labdák egyaránt. A labdák többszörös vászonrétegű burkoló zsákját megtöltötték puskaporral, s azt zsinórral többször átkötötték. A tetejére helyezték el a gyújtócsövet, belsejébe sokszor tettek kézigránátot, amely felrobbanva szétszórta a gyújtóanyagot. Végül a tüzeslabdát vastag szurokréteggel vonták be. 207 Igen elterjedt volt a tüzes koszorú a várakban, amelyek világításra és gyújtogatásra készültek. Ezeket is a tüzes labdához hasonlóan körültűzdelték apró puskákkal. A tüzes koszorút durva vászonzsákból koszorúformára képezték, s lassan izzó puskaporos keverékkel töltötték meg, külsejét zsineggel körülhálózták, és végül szurokba áztatták. E tüzes szerszám eldobására egy dobófül szolgált. 208 Ezek azok a leggyakoribb tüzes szerszámok, amelyeknél a szurkot feltétlenül használták, ezek folyamatos készítése igényelte a várakban a szurok tárolását. Az egri vár 1551. évi hadileltára szerint részben „in massa", részint hordóban 800 libra (448 kg) szurkot tároltak. 1553-ban gyantából 1 kis hordóval, szurokból 1 hordóval és még egy tunellával (azaz hordóval), bitumenből 38,5 librával (21,45 kg) rendelkeztek. 1555-ben 10 mázsa (560 kg) szurok volt raktáron. 209 Az egri vár 1564-es hadileltára szerint az ágyúgolyók raktárában található szurok és viasz 3 hordóban és egy kádban, a Palota alatt fekete viasz, illetve szurok 5 edényben (14,5 mázsa), továbbá kátrány olvasztására serpenyő. 210 A hódoltság idején, 1643-ban, az egri vár hadianyag-jegyzékén „szurok 1 láda és egy kevés" szerepelt. 2 " 1687. december 17-én a török egri kivonulása után összeírták a várban: 17 ládában 34 mázsa (19,04 q) fekete szurkot, 31 Уг mázsa (17,64 q) fehér szurkot, s végezetül szerepel a jegyzékben kőolajjal teli nagy rézüst {„Kupferne grosse Kössen voll Petrolium"). 212 1690-ben, Egerben 7 láda fekete szurokból 28 mázsányit (15,68 q), fél hordó terpentint (1/2 mázsa 0,28 kg) és 11 db szurokvödröt vettek jegyzékbe. 213 A Rákóczi-szabadságharc alatt, 1708. május 4-én kelt jegyzék szerint Kassáról Egerbe nagy mennyiségű lő- és tábori szert, így ként, salétromot, szurkot, terpentint, 300 gyújtó 205 NYÁRY Albert 1872. 289.;PATAKI Vidor 1934. 18-21. 206 KALMÁR János 1971. 184. 207 KALMÁR János 1971. 185. 208 KALMÁR János 1971. 187. 209 SUGÁR István 1975. 108., 112., 114., 117. 210 DIV LUK. TA. 120-81. Jegyzőkönyv a hadbiztosok részéről a Mágóchynak átadott egri várról. - MOL Kamarai Levéltár E-210. Miscellanea. Rsz. B-2046/204-218. 211 DIV. LUK. TA. 244-81. 212 THALY Kálmán 1872. 338. 213 KÁRFFYÖdön 1915. 427. 131
