Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)
Csiffáry Gergely: A szurok és a kőolaj használata a régi Magyarországon
szurokkoszorút és mást szállítottak. Az évben, az egri várban 798 db szurokkoszorút és 43 db szurok forralására alkalmas vasserpenyőt vettek számba. 214 A szurkot hadiszerként, de világításra is használták. Huszt várának 1688. évi leltárában a Czejtház (Zeughaus=fegyvertár) felszerelései közt 24 db szurkos vasas lámpás is volt egy korsó szurok mellett. 215 Miután a szurok alkalmazása többirányú, ezért folyamatosan gondoskodtak utánpótlásáról, s a hadiszerek közt a XVI. század elejétől a Rákócziszabadságharc végéig nem nélkülözhették. Olyannyira nélkülözhetetlen hadiszer, hogy az 1566-ban átmenetileg kiürített diósgyőri vár Ónodra átszállított, majd 1567. június 28án visszaszállított anyagai és egyéb javai jegyzékén is feltüntették: „fenyőgyanta egy edénnyel félig telve, s ebben egy serpenyő szurok" , 216 Az egri várleltárak tanúsága szerint a felhasználásra váró nyersanyagok többsége fenyőszurok volt, azaz a fenyőfélék száraz lepárlása után visszamaradó anyag. A magyarországi szénhidrogén-kutatók körében, s a hazai geológiai irodalomban elterjedt álláspont szerint Egerben a XVI. században, nevezetesen 1552-ben az egri várvédők kőolajból előállított szurkot is használtak. 217 Ezzel szemben áll egy kutató véleménye, aki szerint 1552-ben kizárólag fenyőgyantából készült fenyőszurkot használhattak. 218 A török a XVI. századi magyarországi harcokban egyaránt használta a falepárlásból származó szurkot és a kőolajat. Evlia Cselebi útleírásában olvasható Szigetvár 1566. évi ostrománál, amikor a támadók a belső várat akarták elfoglalni: „néhány ezer harcos a várfalaira szurkot, naftát és kátrányt öntvén, azokat meggyújtotta". 2 ™ A leírásban szereplő szurok és kátrány kifejezés a falepárlás terméke, viszont a nafta nem. A latin naftha szó kőolajat jelent, amely a görög nafta kifejezés átvétele, s ennek a gyökere a perzsa naft=földi gyanta, kőolaj szóból származik. A nafta a magyarban is kőolajat jelent. 220 A nafta szó Bod Péter 1767-es magyar-latin szótárában egyértelműen: Kü-olaj, Naphta, Petroleum, Stein-öl jelentéssel szerepel. A fentiek alapján kétségtelen, hogy a török magyarországi hadjárataiban a hadiszerek közt használta a természetes szénhidrogének csoportjába sorolható kőolajat, és a mesterséges szénhidrogén-származékok közé tartozó falepárlással készült szurkot. Buda György neves olajipari szakértő szerint a Szigetvár 1566-os ostrománál használt kőolajat a muraközi kutak felszínén lévő olaj összegyűjtéséből nyerhették. 221 A kőolajból készült szurok 1552. évi egri várostroma idején való alkalmazásának az ötlete Kertai György (Bp. 1912-Bp. 1968) Kossuth-díjas geológus, akadémikus és neves olajipari szakembertől származik. 222 Megállapítása szerint az Eger környékén és Demjén területén előforduló kőolaj felszínre került anyagát, amely a kutak, patakok felszíni vizébe kerülhetett, összegyűjtötték, amiből utóbb 1552-ben az egri védők a szurkot főztek és az ostrom 214 THALY Kálmán 1888. 350-351., 354. 215 ZOLNAY László 1977. 268. 216 DOBROSSY István 1978-1979. 39. 217 GYULAY Zoltán 1971. 12.;GYULAY Zoltán 1982. 5. 218 SUGÁR István 1978. 802. 219 EVLIA Cselebi 1985. 544. 220 A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára, 1970. II. 993. 221 „Csodálatos szervezettséget hozott létre a vállalat a semmiből". Buda Ernő olajipari bányamérnökkel beszélget Kozma Huba.=Honismeret, 1999/3. XXVII. évf. 45-59. (50. lap). 222 KERTAI György 1972. 112. 132
