Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)
Csiffáry Gergely: A szurok és a kőolaj használata a régi Magyarországon
XV. században. A bajorországi Tegernsee melletti olajforrás szolgáltatta az ugyancsak gyógyszerként használt „Szt. Quirinus" olajat. 193 A kőolaj hazai gyógyászati használatára a XVII. század utolsó harmadából van adatunk. 1682. szeptember 25-én Bornemissza Anna fejedelemasszony házi patikaszerei közt két helyen is összeírták: Kő-olaj. m Nehéz utólag eldönteni, hogy a fejedelemasszony milyen célból tartott kőolajat házi patikájában, azért-e, mert gyógyszerként használta, esetleg szépítőszerként tartotta kéznél? így a biztos választ nem tudjuk. 1730-ban Téglássi András alkimista orvos receptet közölt, amely szerint „a görcs és nehéz nyavalya ellen a gyógyszer a Büdös kőolaj, mind öregebb, mind ifiabb használnak, ha bé vétetik reggel s estre éget borba 8 vagy 12 cseppig, a vizelletet meg indittya, a csepegést megállittya". m 1793-ban Blaskovits József arról tudósít, hogy Túróc megyében a kő- és borókaolajat külső és belső kezelésre használják. Az ebből készült „magyar balzsam" (alkermes) annyira elterjedt, hogy Németországban, Hollandiában és Itáliában is van piaca. 196 Blaskovits itt arra utal, hogy az olejkárok kőolajból is készítettek gyógyszereket. Az állatgyógyászatban is alkalmazták. A XVIII. század végétől általánosan elterjedt népi gyógyszerként használták a muraközi olajat rühös lovak és más állatok gyógyítására. 1790ben a peklenicai olaj olyannyira kedvelt volt, hogy Zala vármegye hivatalosan szabályozta a kőolaj bécsi mázsájának (56 kg) az árát, s azt 10 forintban határozták meg. 197 A kőolajból készült szekérkenőcsöt felhasználták másra is. Egy XVIII. század végén összeállított tokaji gyógyító könyvben a babonás állatgyógyító javallatok közt olvasható, ha a tehén tőgye megdagad, „néha a teheneknek csecseit a békák is meg szokták szopni, honnét megdagadnak, azért egy cserépbe szekér-kenőt tégy az istálló szegletbe, s meg nem maradhat ottan a béka". m 1820-ban a debrő-parádi uradalomhoz tartozó Kompokon lévő juhok számára, 3/4 bécsi mázsa (42 kg) kőolajat vettek egyéb anyagok közt. 199 Minden valószínűség szerint a kőolajat rühös állatok gyógyítására alkalmazták. Még a földgáz korai előfordulására is találunk adatot. Oláh Miklós 1536-ban említi Hungária с könyvében Szörény vára közelében lévő Szentkereszt forrást, amely éjjelente lángoló fáklyaként világít. [OLÁH Miklós 1985.70.] A földgázt természetes gázömlések, szivárgások alakjában az Erdélyi-medence egyes vidékének lakosai már emberemlékezet óta ismerték. Többnyire sós vízzel együtt jelentkezett a gáz, de helyenként nagyobb mennyiségben szárazon is, és ezeket a helyeket a nép találóan „zúgónak" nevezte. A „zugokat" először Valentin Frank von Frankenstein nagyszebeni királybíró írta le 1690-ben. 1695-ben a természettudós Luigi Marsigli, a hazánkat a török uralom alól felszabadító hadsereg hadmérnök-tábornoka járt Erdélyben, és „Danubius" (1726) című művében hazánk természeti kincseinek első tudományos leírásában ismerteti a báznai földgázelőfordulást, az „égő forrásokat", amelyről térképet is készített 200 . Magyarsáros közelében igen régen ismert volt a „Zúgó", 193 Földgömb, 1992/2. 43. 194 MAGYARY-KOSSA Gyula 1931. III. 420-421. 195 GYULAY Zoltán 1982. 6. 196 BLASKOVITS József 1793. 252-253. 197 BENCZE Géza 1994. 34-35. 198 FÜGEDI Márta 1978-1979. 130. 199 A debrő-parádi uradalom 1820-as számadáskönyve. MM.TDGy. 91. 128. 1. 200 GYULAY Zoltán 1982. 6. 129
