Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Csiffáry Gergely: A szurok és a kőolaj használata a régi Magyarországon

ahol a pásztorok a földből kiáramló gázt meggyújtották, és lángjánál a szalonnájukat, kukoricaérés idején pedig a kukoricacsöveket megsütötték.

201 Máramaros megyében, a szlatinai sóbánya ún. Lajos aknájában a sóbányászatra irányuló műveletek során 1826. március 26-án egy hasadékból kiszivárgó világítógázt észleltek. A gázt kezdetben fa-, majd később fémcsövekben vezették el, s felhasználták azt mind a fejtések, mind pedig a szállítás során a világításra, egészen 1834. április l-ig, mikor is a gázszivárgás megszűnt.

202 A fenyőszurok és a kőolaj mint hadiszerek az egri várban A középkori és az újkori világ a fa száraz lepárlásával nyert szurkot, továbbá a természetes előfordulásokban felszínre kerülő kőolajat tömegesen világítóeszközként és hadiszerként használta. Közülük is különösen izgalmas feladat ezen nyersanyagok hadi célú (gyújtónyilak, égő szurokkoszorúk stb.) alkalmazásának a vizsgálata az egri várban. Tudomásom szerint ezt a kérdést még soha behatóan senki nem kutatta. Figyelmemet a természetes szénhidrogének (kőolaj és származékai) és a mesterséges szénhidrogének (a fa száraz desztillációjával nyert származékok) egri várbeli hadicélú használatára közel három évtizede egy látogató irányította. Nevezetesen azt kérdezte egy tárlatvezetésen, honnan szerezték be a szurkot a várvédők? A váraink felszerelései közt gyakorta találkozunk a szurokkal. Vizsgáljuk meg, hogy milyen célból tárolták azokat. A forró szurkot közvetlenül felhasználták a várvédők a harcok során. E célból a középkori várfalak felső részén kialakítottak egy ún. szuroköntő nyílást. így, a falak felső részén, a fal síkjában előreugró gyilokjárók (Mordgang) és a kiszögellések alján kiképzett nyílás segítségével a falakat támadó ellenség fejére szurkot, követ stb. zúdítottak,

203 mint azt a mellékelt képünk mutatja. A szurok felhasználásának másik területe a várakban a gyújtó- és tűzszerszámok készítése volt. Ezeknek három fajtáját különböztetjük meg aszerint, 7. kép. Várakban épült szuroköntő nyílás. hogy védelemre, támadásra vagy csupán Művészettörténeti ABC 1961. 400. világításra szolgáltak.

204 Az egri vár felszerelési lajstromában a XVI. század elejétől találkozunk fenyőszurokkal, amely a gyújtó nyilak (13 db) készítéséhez kellett, s 1508-ban 1 hordónyit írtak össze. A leltárban szerepel tűzfegyverek mellett (ágyú, szakállas puska) 25 tüzes labda (laptha igneá) és 13 tüzes nyíl. Az ágyúkon kívül 201 CSÍKY Gábor 1974. 115. 202 FRECSKAY János 1879. IV. 217-218. 203 Művészettörténeti ABC 1961. 400. 204 KALMÁR János 1971. 183. 130