Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Nováki Gyula–Baráz Csaba: Őskori és középkori erődített telepek, várak Heves megye Mátrán kívüli területén

XVIII. században Aldebrőnek még a déli végében volt, szabad területen, a falu házai azóta teljesen körbefogták. A község össze is épült a délen hozzá csatlakozó Tófaluval. A vár helye mellett, tőle északra, ma a Vár utca ágazik el a Fő utcából kelet felé. A vár helyének téves meghatározásával többször is találkozunk az irodalomban. Pásztor József a vár helyét egy kis hegykúpon jelölte meg, melynek magassága 131 m. Közelebbről nem jelölte meg ezt a helyet, de Soós Elemér ennek alapján Feldebrő nyugati oldalán említi a vár helyét, feltehetően csak térképi adatok segítségével. Ott valóban van egy 131 m magas domb, jelenleg temető. Kiss Gábor is ugyanitt jelöli a vár helyét.

32 A temetődombon őskori várat is említenek,

33 ennek azonban semmi nyoma a felszínen. Pásztor József sáncárkot, felvezető utat említ és szerinte nagy részét kőbánya pusztította el. Valószínű, hogy nem járt a debrői vár helyszínén és a Tamaszentmána-Várhegyet hozta tévesen kapcsolatba e várral. 1956 végén Galván Károly járt a vár maradványainál, pontosan meghatározta annak helyét. A vár eredetileg egy homokdombon állt, de ezt homokbányászattal kapcsolatban teljesen elhordták, helyén már csak egy nagy gödröt talált, részben vízzel borítva. A gödör nyugati oldalán a domb egy kis, 2,5 m magas részletét még látta. Itt 2. világháborús lövészárkokból gyűjtött XIV-XVI. századi cserepeket, köztük fenékbélyeges töredékeket. Ennél korábbi csak egy-két darab akadt, valamint cigányszegeket is talált. A leletek között nyolc darab lozicei eredetű díszkerámia töredéket is bevitt az egri múzeumba.

34 A várnak ma már nyoma sincs. A Vár utcától délre a kertekben egy nagy mélyedés látható a vár helyén. A Vár utca egyik házának udvarán mutattak egy nagy faragott követ, amely állítólag a várdombról származik. Úgy tudják, sok követ is elhordták innen építkezésekhez. Bükkszék-Pósvár (14-15. kép) Pósváralja 1333-as adatát Balássy Ferenc említi, de magát a várat nem ismerte.

35 A várat első ízben Bartalos Gyula említette.

36 Csánki Dezső Póstornyaalja településre XIV-XV. századi adatokat közöl.

37 A vár Pásztor Józsefnél is szerepel.

38 További történeti adatokat Voit fa/,

39 majd Györffy György ismertet.

40 A vár építésének pontos idejét nem ismerjük A mellette lévő, egykori Póstornyaalja nevű települést 1332-1337 között említik először, ekkor tehát már állt a vár. 1229-1341 között több adatot ismerünk a közeli, azóta ugyancsak elpusztult Alsók és Buja birtokosairól: Alsoki Nevetlen, Marsa fia (Alsoki) Pous comes és fiai, valamint Alsoki fia László nevét ismerjük. Közvetlenül a várról nincs adat, építtetőjét a felsoroltak között kell keresnünk. Maga a település 1546-1549 között nemesek birtoka. 1554-ben már az elpusztult falvak közé sorolják, többé nem népesült be. A vár pusztulásáról sincs adatunk, ez bizonyára még a török idők előtt bekövetkezett. 32 KISS Gábor 1984. 227-228. 33 Heves megye műemlékei 2. 714. 34 GALVÁN Károly 1958; Jelentés a kiszállásról: DIM RA 87 35 BALÁSSY Ferenc 1868. 473^74. 36 BARTALOS Gyula 1888. 545.; 1901. 56. sz.; 1902. 8, 9. sz. ; 1909. 436. 37 CSÁNKI Dezső 1890. 68. 38 PÁSZTOR József 1933. 7. 39 VOIT Pál in: Heves megye műemlékei 1. 573. 40 GYÖRFFY György 1987. 66, 75-76, 127. 12