Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Nováki Gyula–Baráz Csaba: Őskori és középkori erődített telepek, várak Heves megye Mátrán kívüli területén

1984-ben Szabó J. Győző'az egykori Pósváralja település helyén, a vár közelében északkeletre, a Pusztatemplomnak nevezett, kissé emelkedett helyen egyenes záródású szentélyű, keletéit templom alapfalait és árokkal körülvett, többrétegű temető sírjait tárta fel a XIII-XIV. századból. A várat nem említette, területén nem végzett kutatást.

41 Bükkszék község északi végétől északnyugatra 2,5 km-re van a „Pósvár" nevű domb. A Pétervására-Terepes közötti országút egerbaktai elágazásától északra 1 km-re emelkedik a kis, természetes eredetű domb, mocsaras környezetben. A mocsaras rét keleti szélén, a „Kecskehát" nevű domb aljában az Ecser-patak folyik, a Pósvártól kb 100 méterre. A vár védett területét jelentő dombtető ovális, középen kissé domború. Szélét természetes eredetű perem jelzi, átmérője 30x11 m. Hat méterrel alacsonyabban mesterséges árok veszi körbe, külső oldalán 1 m magas sánccal, majd a domb meredek oldala következik. A sánc azonban a déli oldalon hosszú szakaszon csak terasz alakjában követhető, a keleti oldalon is alig észrevehető. A sánc, illetve terasz által körülvett teljes terület legnagyobb átmérője 72 m. A várba észak-északkelet felől volt a bejárat, ahonnan egy természetes eredetű, széles gerinc vezet fel. Ennek felső végén elmosódott út éri el a sánc vonalát, amely itt kapu gyanánt megszakad. Az út nyoma innen meredeken folyatódik egészen a dombtetőig. Egerszalók-Maklyánvár (16-17. kép) Kandra Kabos 1885-ben röviden már leírta a várat, a három egykorú adatát is ismertette.

42 Bartalos Gyula kőkorszakbeli leleteket és a kettős sáncot említi röviden.

43 Szerepel Gerecze Péter gyűjteményes munkájában is.

44 Soós Elemér a Mokyan családdal kapcsolatban említi, közelebbi adatok nélkül.

45 Pásztor József a. történeti adatokon túl, röviden leírja a vár maradványait.

46 Tanner József már részletesen leírta a helyszínt és jó távlati fényképet is közöl a várról.

47 A történeti adatokat később is többször közlik.

48 A vár építőjéül Györffy György a Debrői Mákján családot feltételezi, talán III. Mákján építette, aki 1289-ben nádor volt. 1337-ben azonban már csak a vár „hegyét" említik, 1350-ben pedig a váraljai rétet. 1435-ben már rom. 1509-ben „in loco castri Maklyán" épület már nincs, csak egy régi kutat említenek. Az 1248-1337 közötti adatok azonban nem a Mákján, hanem a Szalóki családra vonatkoznak. A Maklyánvár kerek dombja Egerszalók község délkeleti végétől délkeletre, közel 1,5 km-re van. ívben kanyarodó völgy közepe táján, északnyugat felé kiugró földnyelv kimagasodó végén van. Oldala körös-körül meredek, csak a keleti nyereg felé enyhébb a lejtő. A vár központi kis platója lapos. Déli vége alatt sziklás meredek folytatódik. A plató északi felében egy nagy és egy kisebb gödör mélyed az erősen sziklás talajba. A plató átmérője 10x6,5 m. 41 SZABÓ J. Győző 1985.; Az ásatási napló: DIM Szabó J. Győző hagyatéka 29. doboz. 42 KANDRA Kabos 1885. 51. 43 BARTALOS Gyula 1890; 1899. 13, 33.; 1909. 440. 44 GERECZE Péter 1906. 371. 45 SOÓS Elemér 372. 46 PÁSZTOR József 1911. 6. sz.; 1933. 59-62. 47 TANNER József 1961. 241. 48 VOIT Pál in: Heves megye műemlékei 2.660.; KISS Gábor 1984.225-226.; GYÖRFFY György 1987.78, 114, 132-134. 13