Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Csiffáry Gergely: A szurok és a kőolaj használata a régi Magyarországon

Schönbauer Vince Magyarország ásvány világáról 1810-ben írt könyvében szerepel először „földiolaj" név. Ennek az előfordulásai közt számba veszi a csáktornyai szigeten, a Peklenica (Zala) és Moslavina (Verőce) közti, továbbá a Sáros megyei és az ojtozi szorosban lévő előfordulásokat. Zipser András 1817-ben a hazai ásványi lelőhelyeket feldolgozó művében említi a Bihar megyei Cigányfalván és a muraközi Peklenicán lévő kőolajforrásokat.

152 Magda Pál 1819-ben kiadott országleírásban földi balzsam, azaz petróleum előfordulások közt számba veszi a Bihar megyei Cigányfalva és Kabalás patak közötti forrást.

153 Kitaibel Pál 1821-ben a régi Magyarország növényvilágáról közös könyvet írt Franz Waldstein von Waldensteinnel, amelyben a muraközi Peklenicán, a Máramaros megyei Dragomirfalván, s a Heves megyei parádi ércbányában előforduló olaj lelőhelyekről számolt be. Párádon a kőolaj az ércbánya falán csepegett le ottjártakor.

154 1822-ben Beudant francia utazó említi az ojtozi szorosban lévő sósmezői „petróleum" előfordulást.

155 A dragomirfalvai (Máramaros megye) olajról 1839-ben Fényes Elek is említést tett, majd Franz Hauer és Ferdinand Richthof en osztrák geológusok 1858-ban, amikor földtanilag feltérképezték Erdélyt, ismét számba vették a lelőhelyet.

156 Az 1841-ben megalakult Természettudományos Társulat a következő évben vegytani pályázatot hirdetett a hazai kőolaj-előfordulások vizsgálatára. Az első díjat Nendtvich Károly, a pesti egyetem kémia professzora nyerte el a peklenicai (Zala) és a hagymádfalvi (Bihar) aszfaltoknak, mint a „gyulányok nemébe tartozó hegyi kátrány és fekete hegyi olaj" vizsgálatával.

157 Nendtvicht 1838-ban járt Peklenicán, amely akkor Festetics birtok volt, s az időben a forrást egy gráci gyógyszerész bérelte, „ki abból tisztított kőolajat párolt le mely igen szépnek mondatik. " Munkájában javasolta, hogy az aszfaltot útburkolásra, az olajat világításra és gázgyártásra használják fel.

158 1852-ben a Földtani társulat megbízásából első ízben tanulmányozta Pettkó János Selmecbányái geológus professzor Magyarországnak a Morva folyóval határos részén az egbelli (Nyitra) olaj- és gáznyomokat. 1856-ban У Zepharovich osztrák geológus az, aki ifj. Amschel Meyer Rotschild báró megbízásával vizsgálta és leírta a peklenicai kőolaj lelőhelyet, ahonnan mintát is küldött a báró velencei aszfaltgyárába, ahol a hajóépítésnél tervezték annak a felhasználását. A kőolaj kitermelésénél először Németországban, Wietze mellett Hannoverben fúrt sikerrel öt kutat G. C. Hunäus 1857. április és 1859. május közt. Ennél sokkal ismertebb E. L. Drake mélyfúrása a pennsylvaniai Oil Creek mellett 1859. augusztus 27én, amikor 21,2 m mélységből tört fel a kőolaj, amely egyben az amerikai olajipar születésének a dátuma. Ezzel elértünk a kőolajipar megteremtéséhez, amikor a mélyben rejlő kőolajat fúrásokkal kezdik feltárni.

159 152 GYULAY Zoltán 1971. 15.;GYULAY Zoltán 1982. 7. 153 MAGDA Pál, 1819.458. 154 GYULAY Zoltán 1982. 7. 155 CSIKY Gábor 1974. 104. 156 CSIKY Gábor 1974. 107. 157 FALLER Jenő 1959. 30. 158 GYULAY Zoltán 1971. 14. 159 GYULAY Zoltán 1971. 15.;GYULAY Zoltán 1982. 8. 124