Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Csiffáry Gergely: A szurok és a kőolaj használata a régi Magyarországon

ról az időben nem tudták, hogy valójában metán (CH

4

), amelyet mocsárgáznak, is hívtak régen. Végül is a Medgyes melletti földgáztelepet csak 1911-ben fedezték fel. 1690-ben írja le az erdélyi földgáz előfordulásokat Franck Bálint (Valentin Frank von Frankenstein) nagyszebeni királybíró. Néhány év múlva - 1695-ben -járt Erdélyben Luigi Marsigli hadmérnök, aki az 1726-ban megjelent Danubius c. művében ismertette a báznai „ égő forrásokat ".

143 Fridvalszky János az Erdély ásványkincseiről készült leírásában (1767) már említi a petróleumról, naftáról és aszfaltról, hogy a kőolajat a Medgyes környéki árokból meregetni lehet. Ezután Johann Fichtel (1723-1795) jogász, kormányszéki tanácsos szintén Erdély ásványlelőhelyeiről írt művében,

144 1780-ban az ojtozi szorosban fekvő Sósmező melletti forrásvízzel vegyült, felszínre kerülő kőolaj előfordulásról számol be. Megjegyzi, hogy itt az olajat nem gyűjtik, mint a szomszédos Moldvában, ahol viszont kocsikenőcsnek alkalmazzák. Erdélyben a kocsikenésre használt kőolajat degetnek nevezték.

145 A kőolaj növekvő fontosságát jelzi, hogy II. József császár 1782. március 22-én kelt rendeletében az összes magyarországi vármegyét felszólította a szén és egyéb bitumentartalmú ásványi anyagok bejelentésére.

146 1786-ban adta ki Benkő Ferenc a Magyar mineralógia, azaz a kövek és értzek tudománya с könyvét Kolozsvárott. Leírta: „Földolaj a gyimesi és ojtozi passzusokon belől találtatik, s nevezik a magyarok degetnek. Földszurok, turfa (tőzeg), kőszén Dánfalván, Sólyomtelken, Szászcsóron, Petrillán a Sztrigy mellett"*

41 található. Apeklenicai (Bányavár) olaj előfordulást legkorábban, 1786-ban említik a források. 1786. május 8-án a csáktornyai uradalmi ispán azt közli Zala megyével, hogy a pesti egyetem a Peklenica helységben található olajból kér egy bizonyos nagyobb mennyiséget, hogy a kémiai tanszéken elemezhessék. Azt nem tudjuk, hogy küldtek-e olajat Zalából Pestre. Az viszont tény, hogy Winterl Jakab pesti egyetemi nagytanár készítette a peklenicai olajról az első kémiai elemzést, s tudósítását egy 1788-ban, Párizsban kiadott közleményben jelentette meg.

148 A XVIII. század végén neves magyar tudósok foglalkoztak a kőolajjal. Közülük Born Ignác 1787-ben, Angliában felfedezte az első természetes földi viaszt, az ozokerittt'

49 1791-ben Martinovics Ignác, ez időben a lembergi egyetem fizikatanára a galíciai kőolaj vizsgálatáról ír értekezést. Wilckens Dávid, a Selmecbányái Bányászati Akadémia tanára, a későbbi erdész tanár, 1805-ben a braunschweigi kőolajat ismerteti. 1808-ban Jacquin Miklós volt kémiatanár, a báznai földgázforrásokat írja le.

150 1793-ban Robert Townson angol utazó Erdélyben feljegyezte, hogy:„A tordai hegyekben kősót ásnak, ugyanitt aranyat, rezet, szurkot stb. is találnak. '"

5I 143 FALLER Jenő 1959. 29. 144 Beitrag zur Mineralgeschichte von Siebenbürgen I—II. Nürnberg, 1780. 145 KOCH Sándor 1952. 24. 146 BÁN Imre 1934. 25. 147 KOCH Sándor 1952. 34. 148 BENCZE Géza 1994. 34. 149 Az ozokerit a kőolaj-átalakulás terméke, nyers állapotban sötét színű, tisztítva fehér színű cerezin, amely fehér, szilárd, szagtalan, 68-72 °C közt olvad. Kenőcsök, gyertyák, padlóviasz, cipőkrém készítésére használták. - SCHACK Béla 1929.

1. 341. 150 FALLER Jenő 1959. 29-30. 151 SZAMOTA István 1891.495. 123