Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Csiffáry Gergely: A szurok és a kőolaj használata a régi Magyarországon

zés meglehetősen későn bukkan fel. Először 1682-ben, Erdélyben Bornemissza Anna fejedelemasszony házipatikájának leltárában olvasható: kő-olaj™ Később Pápai Páriz Ferenc, a bázeli egyetem doktora 1708-ban, a latin-magyar szótárában nevezi naftának, szurkos gyantának és kőolajnak. A Pápai féle szótárban tűnik fel először a hazai nyomtatott irodalomban a kő-olaj elnevezés, amelynek a jelentése petróleum, nafta vagy németül Stein-Öl.

135 5. kép. Felszíni kőolajforrás kiaknázása egy 1540 körüli metszeten. JUHÁSZ Árpád 1979.139. A magyarországi kőolaj előfordulásról elsőként 1536-ban Oláh Miklós tudósít. „Azt sem hallgatom el, hogy van Magyarországon viasz módjára képlékeny föld is, melyből világító mécseseket, fáklyákat, gyertyákat készítenek, ezek szaga azonban kellemetlen."

136 Sajnos, Oláh Miklós nem írja le az előfordulás helyét. Gyulay Zoltán feltevése szerint a Szilágy megyei kőolaj lelőhelyekre utalhat Oláh Miklós leírása.

137 Georgius Agricola 1546-ban megjelent De natura fossilium с müvében leírja, hogy Erdélyben természetes vízfolyás felszínén úszó bitumen található.

138 Agricola a bitumen, az aszfalt elnevezésére már a petróleum kifejezést használja a fent említett művében.

139 A petróleum latin átvétel (peíra=kőszikla, s az о1еит=о\щ) összetétele, amely szó a görögből ke134 Az érdekesség, hogy a fejedelemasszony patikaszerei közt megtalálható még г. fenyőmag olaj, valamint a gyanta olaj. - MAGYARY-KOSSA Gyula, 1931. III. 420-421. 135 PÁPAI PÁRIZ Ferenc, 1801. II. 203. 136 OLÁH Miklós 1985. 78. 137 GYULAY Zoltán 1982. 6. 138 GYULAY Zoltán 1982. 6. 139 AGRICOLA, Georgius 1985. 570. 121