Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Nováki Gyula–Baráz Csaba: Őskori és középkori erődített telepek, várak Heves megye Mátrán kívüli területén

Ennek a sáncnak a hossza kb. 240 m. Előtte mély árok van, amely az északkeleti oldalon a meredek széléig tart, délnyugati vége pedig egy mély, természetes völgybe torkollik. A sánccal körülvett terület legnagyobb átmérője észak-dél irányban 1660, kelet-nyugat irányban 1100 m. A sáncon kívül В aráz Csaba három sírhalomcsoportot talált. A sánc nyugati sarka (Bácsó-kő) alatt, attól nyugatra kb. 120 méterre, a Rókalyuk-orom nevű hegyoldalon (tszfm. 516,6 m) két nagy és két közepes, a külső sánckaputól nyugatra 250 méterre a Kelle-pallagon (tszfm. 570 m) két közepes nagyságú (ezekre Pap László és Regős József hívta fel a figyelmet), és ugyancsak a külső sánckaputól észak-északnyugatra 550 méterre (tszfm. 590,6 m), az Ágyú-hely nevű hegytetőn egy közepes nagyságú és két kisméretű halom van. Utóbbiakat északról, a gerinc folytatásától 120 m hosszú, igen csekély magasságú, alig észrevehető „sánc" és sekély külső árok határolja el. Valamennyi halom ép, középen kissé behorpadnak, feltehetően a sírkamra omlott be. A Bácsó-kő alatti egyik nagy halom bolygatás nyomait mutatja. Középkori és újkori várak Aldebrő-debroi vár (13. kép) A debrői vár történetével többször is foglalkozott az irodalom. Csánki Dezső a birtokra vonatkozó középkori okleveleket sorolja fel,

25 Gerecze Péter csak említi a várat.

26 Soós Elemér Csánki alapján ismétli meg a vár XV. századi adatait, majd a XVIII. századból a birtok további alakulását ismerteti.

27 A vár birtokait 1411-től a megye monográfiája is tárgyalja.

28 Pásztor József is ismerteti a történeti adatokat, de tévesen a Tarnaszentmária-Várheggyel azonosítja.

29 Heves megye műemlékeiben a vár történeti adatai mellett érdekesek számunkra az egykori Csal falura vonatkozó adatok is.

3u Debrő várát és birtokait 1411-től említik, a Debrei II. Mákján leszármazottjainak birtokaként a XV. században többször szerepel az oklevelekben, amikor a Rozgonyiaké. A XVI. században a Perényieké. Eger 1552. évi ostroma alkalmával Debrő falu és a vár elpusztult, utóbbi többé nem épült fel. A vár helyének meghatározásában az irodalom nem egységes. A megye Borovszky féle monográfiájában a valóságnak megfelelően Aldebrő déli végére helyezik. Ezt támasztja alá Aldebrő és Tófalu 1783. évi térképe, amely a várat egyértelműen Aldebrő déli végében ábrázolja.

31 A vár romjait 171 l-ben még látták, a XIX. század második felében azonban már csak egy halom és néhány kő maradt belőle. „Csalavár"-ként is említik, ezt a nevét a mellette egykor létező Csal falutól kapta. A falu első említése 1317-ből ismeretes, 1549 óta pusztává vált. 1701-ben Csalaváraljapuszta néven szerepelt. Aldebrő falu 1740-1743 között keletkezett az elpusztult Csalaváralja helyén. A régi Debrő falu ettől kezdve lett „Feldebrő". A vár maradványai a 25 CSÁNKI Dezső 1890. 52. 26 GERECZE Péter 1906. 367. 27 SOÓS Elemér 98, 101. 28 Heves vármegye (MOV) 21, 36, 235. 29 PÁSZTOR József 1929. 117.; 1933. 12, 66-69. 30 VOIT Pál in: Heves megye műemlékei 1. 478., 3. 657.; GERGELYFFY András uo. 2. 715. 31 Heves megye műemlékei 3. 905. kép. 11