Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Csiffáry Gergely: A szurok és a kőolaj használata a régi Magyarországon

A gyantában gazdag fenyőkérget, a gyantát a székelyek durván faragott szurkos kalánba tették, s meggyújtva a fűrészmalmokban, erdei tanyákon ezzel világítottak még a XIX. század végén, XX. század elején is. Az égő szurkos kalánt a székely pásztor a kártékony vadak (farkas, medve) elriasztására is használta, s ha a forró, égő szurok a medve, farkas bundájára tapadt, bizony az állat félve menekült a juhkarám közeléből."

6 3. A szurok használata a népi gyógyászatban Gyógyászati használatáról részben már korábban szóltunk, a szurokfőzők és a Poklos előtagú helységnevek kapcsán. A szurok gyógyászati felhasználására utaló további adatok vannak a XVII. századból. 1632-ben összeírták a besztercebányai Kordats féle patika szereit, s közöttük megtalálható a múmia, azaz a szurok is."

7 Alkalmazása előfordul a nehéz szülést megkönnyítő javallatok között. A Szepes megyei Felka evangélikus templomában őrzött 1679-ben keletkezett forrás tartalmaz egy nehéz szüléssel kapcsolatos leírást. Ahhoz, hogy a gyermek megforduljon, azt ajánlja: „végy megfelelő időben levágott jávorszarvas patát, kösd azt a szülő nő testére, úgy, hogy lábainak hegye lefelé legyen fordítva, azután meleg borban adj neki mogyoró nagyságú múmiát, s imádkozzál Istenhez. " A középkorban és később is a múmia szó alatt aszfaltot, szurkot értettek."

8 1682-ben megtalálható a szurok (múmia néven) Bornemissza Anna fejedelemasszony patikaszerei között is."

9 A fenyőgyanta párlatát, a fenyőolajat (szlovákul: kosodrevina) széles körben ajánlották fogfájásos betegeknek, amiből elég volt egy cseppet a fogra tenni, hogy az elmulassza a kínzó fájdalmat.

120 A szurok fontos gyógyászati szerepét jelzi az is, hogy Erdélyben terpentinnel és bárányfaggyúval összefőzött szurokkal gyógyították a gennyes sebeket, a tehenek kisebzett tőgyére pedig babérlevéllel és faggyúval összefőzött szurkot tettek.

121 Más esetben a gyantát kenyérkovásszal összekeverve kelések gyógyítására használták.

122 A fenyőfélékből készült terpentinolajat a népi állatgyógyászatban is alkalmazták. 1820ban a debrői-parádi uradalomban sánta lovak gyógyítására terpentint és választóvizet (Königswasser) vásároltak. Az uradalomhoz tartozó Kompolton az évben a beteg juhok rühössége ellenszereként, % bécsi mázsa (42 kg) terpentinolajat is beszereztek.

123 Erdélyben a Küküllő vidékén, miután a lucfenyő gyantájából főzött szurkot kiolvasztották, a tetejéről leszedték a terpentinolajat, amelyet az állatok sebeinek kenegetésére használtak, hogy hamarabb gyógyuljanak és nyáron a nyüvek bele ne essenek.

124 A szurok vagy kátrány további állatgyógyászati használatára 1812-ből van adatunk. Vlagyimir Bogdanovics Bronyevszkij magyarországi útleírásában említette, hogy az Alföldön rengeteg a bögöly és a szúnyog, s szinte lehetetlen védekezni ellenük. A bögöly csípése ha116 GUNDA Béla 1988. 174. 117 MAGYARY-KOSSA Gyula 1931. III. 345. 118 MAGYARY-KOSSA Gyula 1931. III. 416. 119 MAGYARY-KOSSA Gyula 1931. III. 421. 120 MAGYARY-KOSSA Gyula 1929.

1. 162. 121 TARISZNYÁS Márton 1978. 27. 122 GUNDA Béla 1979. 335. 123 A debrő-parádi uradalom 1820-as számadáskönyve. MM. TDGy. 91. 128. 1. 124 CSERGŐ Bálint 1978. 46. 118