Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)
Csiffáry Gergely: A szurok és a kőolaj használata a régi Magyarországon
teke kb. 1500 kcal/m 3 . A gőz alakban keletkező faecet&t, és afakátrányt hűtéssel cseppfolyósítják. Aretortában visszamaradó termék а faszén. Napjainkban folyamatos működésű retortákban végzik a falepárlást. A felaprított fát a retorta felső részén adagolják, a fa lefelé haladva elszenesedik. A fagázt a retorta alján kivezetik. A fent távozó termékeket hűtik és cseppfolyósítják, a hűtő alatt gyűlik össze a faecet és a fakátrány. 104 A szurok felhasználási területei A régi Magyarországon a fa száraz lepárlásából nyert szurkot a korábbi évszázadokban az emberi társadalom öt főbb területen alkalmazta, amelyek: 1. ipari-hadiipari, 2. világítási, 3. gyógyászati, 4. élvezeti, 5. kozmetikai célokat szolgáltak. A következőkben néhány történeti példával szeretném bemutatni a szurok többirányú korai hazai hasznosítását. 1. Ipari, hadiipari alkalmazás A szurok korai használatára régészeti adatok utalnak. Az erdélyi Mezőbándon (Maros-Torda) egy VI. század végére keltezhető gepida-avar temetőben egy ötvös sírját tárták fel. Az ötvösmester sírjában gyártási hulladékot is találtak gazdag mesterséghez tartozó eszközkészlettel, melyet feltehetően a beolvasztásra vitt magával a „ túlvilági műhelyébe". E tárgyak mellé gondosan szurkot is tettek, hogy annak segítségével a fémlemezek domborítását is elvégezhesse. 105 Bizonyára ötvöseink a későbbiekben is használhatták a szurkot a lemezanyag megformálásakor, miután a lemezt - szurok alapon - hátul domborították, majd elölről poncolással tették élesebbé a rajzot. Napjaink ötvösei is szurkon domborítják, formálják a megmunkálásra váró vékony fémlemezeket. A szurkot felhasználták a középkori építkezéseknél is. Mátyás korában a budai várbeli vízvezeték kiépítésénél találkozunk vele. Bonfini leírása szerint: „A királyi palota kútjába mintegy 8 stádiumról [1480 m] szurkos csöveken és ólomcsapokon keresztül vezették a vizet". m Említettem, hogy építkezéseknél is alkalmazták a szurkot ragasztó vagy szigetelőanyagként. Bakócz Tamás egri püspöksége idején 1493-95 közt a várban templomépítés folyt. Az építésre felhasznált anyagok körében nagy mennyiségben szerepel ragasztószerként az oltott mész és a szurok. 107 Bizonyosan ilyen célból, vagyis szigetelőanyagként és egyben konzerválószerként volt szükség a fazsindellyel borított bélháromkúti (Bélapátfalva) apátságnál a szurokra, s ennek előállítására, az 1509-es leltáruk szerint szurokfőzőedényt is a raktárukban tartottak. 108 A szurkot a régi háztartásokban fa- és pléhedények réseinek a betömésére is használták. A keletkezett rést előzőleg ronggyal betömték, majd forró szurkot csepegtettek rá. Az ilyen javított edény azonban főzésre vagy forró víz tárolására már nem volt alkalmas. 109 A fenyőgyanta vagy szurok a házi szappanfőzés nyersanyaga is volt egyben. A szappanfőzéshez a mindenféle hulladékzsírt, olajat összegyűjtötték, és abból szappant főztek 104 Természettudományi Kislexikon 1976. 324. 105 LÁSZLÓ Gyula 1970. 72. 106 BOGDÁN István 1973. 178. 107 KEREZSI Jenő 1910. 89., 91. 108 DERCSÉNYI Dezső-VOIT Pál 1969. 524. 109 TARISZNYÁS Márton 1978. 27. 116
