Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Csiffáry Gergely: A szurok és a kőolaj használata a régi Magyarországon

Ezen kívül a szláv peklo=szurok nevét őrzi az Árva megyei Pekelnik falu,

33 továbbá Trencsénben Peklina község, amelyet 1282-ben említenek a források Villa Poklina alakban

34

, amelynek a magyar neve az 1913-as helységnévtárban Szurkos volt.

35 Hasonlóképpen nyerte falunevét a Zala megyei Peklenica, amely évszázadok óta nevezetes földi szurok lelőhelyéről. A szurokfőző ipar széleskörű elterjedtségére utal a földrajzi neveink egy másik csoportja, nevezetesen a Poklos elő- vagy utótagú helynevek. Történészeink közül Karácsonyi János egy régi megállapítása szerint a kifejezés ragadós, szurkos földet jelent.

36 E szó különös érdekessége az, hogy a poklos elnevezés a középkori Magyarországon egy széles körben elterjedt, gyógyíthatatlan betegség neve is volt, ui. valaha bélpoklosnak nevezték eleink a leprabetegeket. A bélpoklos szavunk legelőször 1416-ban az ún. Müncheni Kódex szövegéből ismert, bel poclos alakban.

37 A források velük kapcsolatban gyakran egy erdőt, máskor egy forrást sylva leprosorum, putens leprosorum említenek. A középkorban a leprabetegeket kiközösítették, így azok a lakott helyektől távol voltak kénytelenek tengődni. A leprásokkal kapcsolatban egy 1217-es kiadású oklevél említi a Zágráb megyei Prevlaka településnél a transitus leprosorumot.™ MagyaryKossa Gyula szerint a Poklos- és Pokol összetételű helyneveink egy részében a lepra szomorú emléke lappang.

39 Az írott forrásokban а pokol szó 1200-ban szerepel először, pukul alakban olvasható s a kifejezés a szláv nyelvekből került a magyarba, amelynek a jelentése szurok.

40

A Poklossal, mint helynévvel már 1213-ben találkozunk Magyarországon. Poklostelek néven említenek Bihar megyében Micske mellett egy községet.

41 1247-ben, az Arad megyében lévő Poklostól (Puklussy) írnak a források.

42 A falut 1256-ban a Csanád nemzetség birtokolta, s a neve akkor Szurokrév volt.

43 1389-ben Buda egyik dűlőjét nevezték Budapokla néven.

44 1265 körül a bélpoklosoknak a Sopron megyei Székács és Cirák birtokok szomszédságában, a Repce folyó közelében egy egész falujuk volt,

45 ahol elkülönülten éltek, talán valamelyik közeli gyógyforrás közelében laktak.

46 1265-ben említik az erdélyi Fehér vármegyei Poklospatak falu nevét.

47

1295-ben olvashatunk először a Békés megyében lévő Poklostelek faluról, az utóbb elpusztult falu a 33 FÉNYES Elek 1851. III. 214. 34 FEKETE NAGY Antal 1941. 167. 35 A Magyar Szent Korona Országainak Helységnévtára 1913. 1206. 36 Magyarázata szerint a Poklostelek név ugyanis sokszor olyan helyen fordul elő, ahol semmiféle barlang nincs, ellenben fekete, ragadós föld annál több van. - SZAMOTA István 1902-1906. 778. 37 A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára 1967.

1. 276. 38 MAGYARY-KOSSA Gyula 1931. III. 25. 39 MAGYARY-KOSSA Gyula 1929.

1. 171.;MAGYARY-KOSSA Gyula 1931. III. 36. 40 KNIEZSA István 1974.

1. 428-429 41 GYÖRFFY György 1987.

1. 654-655. 42 GYÖRFFY György 1987.

1. 183. 43 CSÁNKI Dezső 1890.

1. 780. 44 ZOLNAY László 1977. 144. 45 MAGYARY-KOSSA Gyula, 1929.

1. 171. 46 SCHULTEISZ Emil 1997. 54. 47 GYÖRFFY György 1998. IV. 181- Györffy György szerint a poklos név szurkos jelentése utalhat szurokfőző fogalakozásra. 105