Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Csiffáry Gergely: A szurok és a kőolaj használata a régi Magyarországon

mai Murony határban kereshető. 48 1306-ban találkozunk az erdélyi Doboka vármegyében Poklostelke birtokkal. 49 A keleti országrészben még további Poklos nevű települések léteztek a középkorban. 1488-ban bukkan fel Szilágy megyében Poklostelek, amely az Érmeilékén lehetett. 50 Szolnok­Doboka megyében. 1306-ban említik Puklusteluky falut, amely a későbbi Lónyapoklossal azonos. 51 Hunyad megyében, 1453-ban jegyezték fel Pokolwalchal (Pokolvalcsel) falu nevét. A Sztrigy jobb oldali mellékvize, a Gonosz patak mellé települt falut 52 még 1503-ban is emlí­tik. 53 Szintén Hunyad megyében 1447-ből ismert Poclise falu Hátszeg környékén. 54 A telepü­lés nevének a töve etimológiailag azonos a szláv eredetű, magyar pokol főnévvel. 55 A Dunántúlon is előfordulnak Poklos helynevek. Baranya megyében legelőször 1431­ből ismert Poklosi falu neve, amelyet akkor Poklosy formában jegyeztek fel, 56 de említik 1470-ben is. 57 A Zala megyei Poklos Gétye (ma: Gétye) falut 1385-ben említik. [CSÁNKI Dezső, 1913. 55] A Vas megyei Pokolfalu 1539-ben Felső-Pokol néven fordul elő. Viszont a település elsődleges német neve die Hölle=pokol szó. A legkorábbi említésekor a községet 1297-ben Heyl néven írták, s ennek a köznévi előzménye a helle=pokol, zug kifejezés. A ma­gyar Pokol névalak, a falu német nevének a tükörfordítása. 58 Poklos elő-, illetve utótagú települések Heves megyében is megtalálhatók az elpusztult középkori falvak sorában. 1261-ben, mikor IV Béla leírta a nánai uradalom határát, amely két pusztahelyből, „telekből" állt, a határon belül nyugatra fekvő Alpoklosiból, mely még Szent László adományaként került az egri püspökség birtokába, a másik feltehetően Felpoklosi ne­vű keletebbre, Sarud felé, az Aba-nemzetség tulajdonában volt. A XVIII. században Alpoklos helyére települt a mai Tiszanána község. Egy további Poklostelek nevű falut az Aba nembeli Csobánka fia János három fiának 130l-es osztozásakor Gyöngyössel határosként említik, s a várostól délkeletre kereshetjük az egykori falu helyét. 59 Középkori városaink statútumaiban is többször találkozunk a leprabetegekkel kapcsola­tos rendelkezésekkel. 1342-ben említik Nagyvárad határában lévő poklosok házát. 60 1404-ben Kassa polgárai egy 47 szakaszból álló statútumot készítettek, amely meghatározta a városi ta­nács elé kerülő ügyek fontossági sorrendjét. Az elintézendő dolgok sorában az egyházi ügy, az özvegyek, árvák, szegények dolgait követték a leprásokkal kapcsolatos teendők. 1413-ból ismerjük a Brassó melletti lepratelepet. 6 ' 1454-ben az erdélyi Beszterce város polgárainak egyike egy rétet ajándékozott a leprásoknak. 62 48 GYÖRFFY György 1987. 1.- 510-511. 49 GYŐRFFY György 1998. IV. 84-85. 50 PETRI Mór 1902. IV. 256. 51 KISS Lajos 1988. II. 45. 52 CSÁNKI Dezső 1913. V 127. 53 KISS Lajos 1988. II. 359. 54 CSÁNKI Dezső 1913. V 127. 55 KISS Lajos 1988. II. 359. 56 KISS Lajos 1988. II. 324. 57 CSÁNKI Dezső 1894. II. 518. 58 KISS Lajos 1988. II. 359. 59 GYÖRFFY György 1987. III. 125-126.; KOVÁCS Béla 1991. 22., 161. 60 MAGYARY-KOSSA Gyula 1931. III 54. 61 MAGYARY-KOSSA Gyula 1931. III 78. 62 MAGYARY-KOSSA Gyula 1931. III 91. 106

Next

/
Thumbnails
Contents