Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Csiffáry Gergely: A szurok és a kőolaj használata a régi Magyarországon

A középkori szurokfőzők emlékét őrzi a földrajzi nevek egy másik csoportja. A földrajzi nevek etimológiája szerint a Nógrád megyei Dejtár, a Liptó megyei Dechtár, valamint a Gömör megyei Détér (Gömördétér=Gemerské Dechtáre) falvak elnevezésének közös gyökere van. Mindegyik településnév a szláv eredetű dehtáry, azaz fakátrányégetők elnevezésére vezethető vissza.

18 A Nógrád megyei Dejtár falut 1255-ben első említésekor még a szláv fakátrány szóra utaló Dehter, majd 1274-ben Dehtar alakban írták.

19 Dechtár falut első említésekor 1363-ban Dechetar alakban írták le.

20 Détért először 1246-ban jegyezték fel Deltar, majd 1297-ben Dehter néven.

21 Az előbbi véleményt megerősíti Györffy György, aki szerint Dejtár és a Détér falvakat, szláv nevük alapján szurokfőzők lakták, vagy szurokfőző szolgálónép lakosai lehettek.

22 A történeti Pozsony megyéhez tartozó Dejte községet (mai neve: Dechtice) először 1258-ban Degte, majd 1280-ban Dekte változatban említik az oklevelek.

23 A település a szláv eredetű deget=szurok, kátrány szót rejti, s egykoron szurokfőzők lakhatták. A Szilágy megyei Doh községet legelőször 1338-ban említik.

24 A nyelvészek szerint a település neve Doh személyről kapta az elnevezését.

25 Viszont a keleti szlovák és kárpátukrán nyelvjárásokból ismert a szuroknak a dohot neve, amely főként az erdélyi nyelvjárásokban él.

26 Ezért nem elképzelhetetlen, hogy ez esetben is szurokfőző faluról lehet szó. Annál is inkább, mivel a szomszédos Bihar megyében a dernatatarosi aszfalt lelőhelyet egy XIX. század végén készült térképen Dohot néven jelölték.

27 A középkori Magyarország földrajzi névanyagában még további olyan falvakat találunk, amelyek egykoron szurokfőzőkről, ill. a szurok másik szláv elnevezéséről (peklo, pekla, pokol) kaphatták a neveiket. Sáros megyében Kecerpeklén (mai neve: Kecerovské Peklany) községet 1273-ban Peklén, Pekelnik, utóbb 1394-ben Peklénke néven említik.

28 Szintén Sáros megyében Kecerlipóc település nevét egy 1406-os oklevélben Lypolch alias Puklen alakban jegyezték fel.

29 Egy másik ugyancsak Sáros megyei település a nevét a szurok német nevéről (das Pech) kapta. 1423-ban e falut Pechfalva vagy magyarul Szurokfalva néven jegyezték fel, amelynek a másik neve Alsódelne volt.

30 Sáros megyében Pekelnyk néven szerepel egy helység Salgó, Lubóc és Szentimre szomszédságában,

31 amely Orosz-Peklénnel (ma: Pillerpeklén) azonos. Szerem megyében, 1380-ban található Pechlend község, amely a mai Bacinci környékén kereshető.

32 18 KISS Lajos 1988.

1. 359., 360., 367. 19 GYÖRFFY György 1998. IV. 235. 20 KISS Lajos 1988.

1. 359. 21 GYÖRFFY György 1987. II. 493. 22 GYÖRFFY György 1998. IV. 325.;GYÖRFFY György 1987. II. 493. 23 GYÖRFFY György 1998. IV. 371. 24 PETRI Mór 1902. 327. 25 KISS Lajos 1988.

1. 380. 26 A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára 1967.

1. 603-604. 27 GYULAY Zoltán 1971. 14. 28 TÓTH Sándor 1910. II. 454. 29 TÓTH Sándor 1909.

1. 159. 30 TÓTH Sándor 1909.

1. 167. 31 CSÁNKI Dezső 1890.

1. 306. 32 CSÁNKI Dezső 1894. II. 342. 104