Agria 36. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2000)

Nováki Gyula–Baráz Csaba: Őskori és középkori erődített telepek, várak Heves megye Mátrán kívüli területén

A sánc és a kőfal majdnem teljesen körbeveszi, magassága alig 0,5-1 m körüli. A hegy keleti-délkeleti oldala különösen meredek, itt a sánc és kőfal két helyen, 40, illetve 70 m hosszan hiányzik. A sáncot és a kőfalat kísérő külső árok sok helyen ma már csak terasz alakjában követhető, a keleti-délkeleti oldalra csak a vár két végén kanyarodik be röviden, különben ezen az oldalon hiányzik. A Várhegyre a két végén, északkelet és délnyugat felől lehet viszonylag könnyebben feljutni, ezért a vár két végén a sánc és rajta a kőfal a többi résznél jóval magasabb, 2-2,5 m körüli. Az északkeleti végén a külső árok is jelentősebb. Az őskori és középkori vár teljes terjedelmében azonos területen fekszik. Teljes hoszsza 468, legnagyobb szélessége 56, illetve 80 m, területe 12 ha. Maklár-Baglyas-domb (9-10. kép) Bartalos Gyula említi először, „Csonka Máté halma sáncai" névvel.

19 Szerepel Soós Elemér kéziratában,

20 Pásztor József is ismerte.

21 Kalicz Nándor a felszínen talált leletek alapján a hatvani kultúra telepei közé sorolta.

22 Maklár községtől keletre 1 km-re, a Rima-patak bal partja felett változatos domborzatú fennsík meredek partja húzódik észak-dél irányban. A fennsík egy részét „Baglyasdűlő"-nek nevezik, melynek nyugati végében, a meredek part szélén különül el a „Baglyas-domb". A község délkeleti végétől keletre, 1 km-re emelkedik, az egész terület szántóföld. Nyugati aljában a községből kivezető földút halad. A dombot szinte teljesen szétszántották, az őskori telep egykori szélét és a védelmi árok pontos méretét csak ásatással lehetne megállapítani. A dombot a nyugati oldalán a meredek part védte, itt nem volt erődítésre szükség. A fennsík folytatásától észak, kelet és dél felől mély, mesterséges árok védte, ez szétszántott, nagyrészt betemetődött állapotában is jól felismerhető. A dombtető átmérője kb. 40-50 m lehetett. Az árok a nyugati oldalon van leginkább feltöltődve, itt a domb magassága mindössze 1,5 m, északi és déli részén azonban 3-4 m. Az árok által befogott teljes terület átmérője észak-dél irányban kb. 140 m. A felszínen a hatvani kultúra sok cserepe található. Leleteket azonban az árkon túl keletre, a fennsík szélén is találni. A Baglyas-domb a többi, hatvani kultúrába tartozó teleppel azonos képet mutat, árokkal elkülönített, védett kisebb teleprészhez nagyobb kiterjedésű, nyílt telep csatlakozik. Szilvásvárad-Kelemenszéke (Töröksánc) (11-12. kép) Erről a nagy kiterjedésű őskori földvárról legutóbb 1992-ben jelent meg ismertetés,

23 a korábbi kutatások összefoglalásával.

24 Utólagos terepbejárásunkon azonban azt tapasztaltuk, hogy az először 1973-ban közzé tett felmérés nagy vonalakban ugyan jó tájékoztatást ad erről a nagy kiterjedésű lelőhelyről, azonban sok részletében jelentős mértékben el19 BARTALOS Gyula 1886-1890. 414.; 1894. 37. sz.; 1909. 440. 20 SOÓS Elemér 91. 21 PÁSZTOR József 1933. 5. 22 KALICZ Nándor 1968. 133.; 1969. 26, 27.; Heves megye műemlékei 3. 391. 23 NOVÁKI Gyula-SÁNDORFI György 1992/a. 21-22. 24 SALAMON Ágnes 1961.; PATEK Erzsébet 1962; 1970; 1973; KEMENCZEI Tibor 1970. 18, 28, 29.; 1984. 42, 143.; SZABÓ J. Győzó' 1983. 294-295.; Az itt is úttörő munkát végzó' Bartalos Gyulával kapcsolatos újabb adatokat idézi: В ARÁZ Csaba 1997 - (BARTALOS Gyula 1891. 31. sz.; 1901. 42. sz.; 1902. 8. sz.; 1909. 436.; 1917. 8.) 9