Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)

Király Júlia: Sajtógyűjtemény a Dobó István Vármúzeum Gárdonyi hagyatékában

Gárdonyi aláhúzta az utolsó sort, s a következőket jegyezte a lapra: „Ezt a dalt bizony a bakák így danolták a háború előtt: Három évig nem eszem a kenyerét. Hallottam, hogy mikor gyakorlatról jövet rájuk szólt a tiszt úr: »Ráborulok!« S akkor a nyomtatás szerint danolták. A kaszárnyában is vannak ott kalapált nóták és javítások. A népdalgyűjteményekben sehol nem olvasható kézcsókról". Gárdonyi még két katonanótához írt megjegyzést. Észrevételeket nem, csak aláhúzásokat találunk a Budapesti Hírlap 1905. január 7-én megjelent, a román aktivisták programját felvázoló cikkben.

28 Gárdonyi aláhúzta a román aktivisták összes demokratikus követelését. Ugyancsak sok az aláhúzás az 1907. június 4-én megjelent Edisonról szóló cikkben.

29 A Budapesti Hírlapban jelent meg egy Gárdonyit egyáltalán nem érintő cikk 1910. október 16-án.

30 Elmarasztalóan megemlíti Adorján Andort, az Est munkatársát. Gárdonyi pirossal aláhúzta a nevét, s ceruzával a következő megjegyzést írta oda: „aki rólam is butaságokat hazudott". Szintén nagy számú újságkivágat maradt a Pesti Hírlap című napilapból. Színház és zene című rovata rendszeresen beszámolhatott a bemutatásra kerülő Gárdonyi színművekről. 1901. március 30-án a Nemzeti Színházban lezajlott „A bor" című darab bemutatójáról szóló közleményt megőrizték Gardonyiék.

31 Ugyancsak a gyűjteményben található az 1915. év június 30-án megjelent szám, amely arról ad közleményt, hogy a Budai Színkör népszínmű ciklusában Gárdonyi Géza „A bor" című műve is nagy sikert aratott.

32 A Pesti Hírlap beszámolt a „Fehér Anna" Magyar Színházbeli felújításáról

33

, és a „Fekete nap" 1906-os bemutatójáról.

34 Ez utóbbit a Krisztinavárosi Színkör játszotta, Moháriné szerepét pedig Jászai Mari alakította. A közönség zsúfolásig megtöltötte a színházat. A Pesti Hírlap tudósított 1908. május 4-én az „Isten rabjai" című regény megjelenéséről.

35 Különösen érdekes az 1914. február 24-én megjelent közlemény, amely arról számol be, hogyan ünnepelte az Erzsébet Népakadémia Gárdonyi Gézát.

36 Ezen az esten az író munkásságát méltatták, műveiből szavaltak. Dr. Vértessy Jenő egyetemi magántanár mondott méltó beszédet, melyben elmondta, hogy a Nobel-díj igazi magyar jelöltje Gárdonyi Géza. A család megőrzött más, Gárdonyival kapcsolatos cikkeket is. 1900. január 24-én a Pesti Hírlap egyik munkatársa újra feleleveníti azt a sajnálatos tényt, hogy a francia Journal pályázatát egy francia író Gárdonyitól fordított novellával nyerte meg.

37 1899. június 2-án Tóth Béla „Esti levél" főcím alatt annak az örömének ad hangot, hogy az egriek mennyire megbecsülik Gárdonyit, ugyanis földet adományoztak az írónak. A cikkből azt is megtudjuk, hogy Gárdonyi ekkor éppen Törökországban tartózkodott, s csak késve értesülhet majd a jó hírről.

38 A Pesti Hírlap a következőképpen tudósított Bródy Sándornak 28 Budapesti Hírlap, 1905. Lelt. sz. B. 76. 238.2.a. 29 Budapesti Hírlap, 1907. Lelt. sz. B. 76. 238.2.f. 30 Budapesti Hírlap, 1910. Lelt. sz. B. 76. 238.3.b. 31 Pesti Hírlap, 1901. Lelt. sz. B. 76. 258.l.f. 32 Pesti Hírlap, 1915. Lelt. sz. B. 76. 258.3.g. 33 Pesti Hírlap, é. n. Lelt. sz. B. 76. 258.3.e. 34 Pesti Hírlap, 1906. Lelt. sz. B. 76. 258.3.k. 35 Pesti Hírlap, 1908. Lelt. sz. B. 76. 258.3.a. 36 Pesti Hírlap, 1914. Lelt. sz. B. 76. 258.3.J. 37 Pesti Hírlap, 1900. Lelt. sz. B. 76. 258.I.e. 38 Pesti Hírlap, 1899. Lelt. sz. B. 76. 258.I.e. 480