Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)

D. Matuz Edit: A kyjaticei kultúra földvára Szilvásvárad-Töröksáncon

hasonló Radzovcéből is ismert.

155 Megemlítendőek a szórványként talált bronz tokosbalták, bár csak feltételezni lehet, hogy összefüggnek a lelőhellyel. Közlésekor az egyik baltát Kemenczei Tibor а На ВС fordulójára keltezte,

156 a másik darabot már a Ha A periódusban gyártották, de а На В periódus második felében vált általánossá. Újabban több cikkében а На B3 periódusban állapította meg ennek a tokosbalta típusnak a korát,

157 ami megfelel a hasonló szlovákiai tokosbalták datálásának.

158 A telepjelenségek vizsgálata Az ásatási területen Patek Erzsébet jelentése szerint házat nem találtak, csupán egy lakógödör lesárazott szintjének részleteit, tűzhelyeket, szemétgödröket, nagyobb paticsfaldarabokat tártak fel.

159 Megemlíti, hogy a nagyszámú, mindenhonnan (blokkokból, szórványként stb.) előkerülő leletanyag viszont sűrű megtelepedésre utal. Az ásatási napló alapján a III. blokk 2. gödrét (5. kép) tekintette lakógödörnek Patek Erzsébet, innen és környékéről égésnyomokat mutató mészkődarab, faszén, kavics, homokkő, tűzikutya töredékek, nagyszámú cserép és állatcsont, orsógombok és bronztöredékek kerültek elő (16. kép 5, 12, 13, 17. kép 1-9, 11, 18. kép 7-10, 12-15, 19. kép 1, 14-16, 20. kép 1-8, 21. kép 3-8, 35. kép 1,6,9). Szilvásváradon a feltárt felület nagysága kicsi volt, kb. 200 m

2

, esetleges a telepjelenségek megtalálásának esélye is, mert Bükkszentlászló-Nagysáncon kb. 240 m

2-en két kyjaticei és egy kelta ház,

160 Felsőtárkány-Várhegyen kb. 370 m

2-en három teljesen és három részlegesen feltárt kyjaticei ház,

161 Mátraszentimre-Agasváron egy fa padlójú, H B3ra datálható ház (illetve gabonás) részlete

162 került elő. A kyjaticei kultúra házainak vizsgálata

163 után megállapíthatjuk, hogy nem beszélhetünk egységes házépítési szokásokról a kultúrán belül, a helyi körülményeknek, igényeknek megfelelően különböző típusú házakat építettek. Gödröket találunk a III. blokkban (5. kép), a IV. blokknál a leletanyagnál különítettek el egy 2. számúnak nevezett gödröt (másik gödörre nincs utalás) (6. kép), az V. blokkban 50 cm mélységben találtak egy 110 cm átmérőjű gödröt és egy 11 cm átmérőjű, 20 cm mély cölöplyukat (7. kép). A VI. blokkban megtalálták a III. blokk két gödrének folytatását, itt egy égett agyagfoltot 3. számú gödörnek, egy edénycsomót pedig az ásatási naplóban 4. számú lelőhelynek neveztek el (8. kép). A közelükben nyitott VII. blokkban szintén két gödör nyoma mutatkozott (9. kép), a 2. gödör egy része a VIII. blokkba nyúlt át. A IX. blokkban, ami a VI. blokkhoz csatlakozott megtalálták a négy gödör folytatását, anyagukat külön tartották. Ezek - mivel több információt nem tudtunk meg róluk, mére155 FURMÁNEK, Václav 1990. Obr. 46. 156 KEMENCZEI, Tibor 1968. 29, 31,

1. tábla 7, 9. 157 KEMENCZEI, Tibor 1984. 55. 1984. 55.; KEMENCZEI Tibor 1996. 99. 101. Abb. 1. 4-6, Abb. 2. 1-7, Abb. 3. 1-7. 158 NOVOTNÁ, Mária 1970. 94-96, Taf. 41. 738, 746, Taf. 42. 752, 754. 159 PATEK, Erzsébet 1973. 26. 160 D. MATUZ Edit 1994. 26, 27, 8. kép 161 D. MATUZ Edit 1992. 10, 11, 26, 27, 8-15. kép 162 D. MATUZ Edit-Sz. KÁLLAY Ágota 1994. 60, 61, 2-Л. kép 163 D. MATUZ Edit 1997. 211-227. 44