Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)
H. Szilasi Ágota: Képpé formálódó poézis – és más egyebek. Az akvarellről az ezredvégen az egri Akvarell Biennálék tükrében
пак". ш A kiállításról hiányoztak a műfaj nagy mesterei - Czóbel Béla (1883-1975) vagy Bernáth Aurél (1895-1982) - de a fiatalok távolmaradása legalább akkora vesztesége volt a '72-es kiállításnak. Távolmaradásuk okát abban kereshetjük, hogy a meghívásokért felelős „Észak-magyarországi Területi Szervezet a meghívók kiküldésénél, melyet mások bevonása nélkül intézett, kevesebb figyelmet fordított rájuk." 149 A kiállítás rendezésével, 150 az anyag összképével sem voltak elégedettek az elemzők. A Gárdonyi Géza Színház aulája természetesen soha sem volt a legkifogástalanabb kiállító tér, ezt maguk a lebonyolítók is tudták, de odafigyelő, gondosabb rendezéssel ellensúlyozni lehetett volna a kedvezőtlen adottságokat. Problémák adódtak a díjakkal, a díj-zsűrivel, az anyag begyűjtésével és viszszaszállításával, a propagandaanyag elkészítésével kapcsolatban is. Ezekkel, a nem túl sok fejlődést mutató adatokkal szemben a változás mégis abban keresendő, hogy a városban működő művészettörténész, F. Ludányi Gabriella egyre inkább részesévé vált a rendezvény körüli teendőknek. 15 ' így a hazai pálya ismeretében, és gondoskodó hazai lelkülettel, ám magas szintű szakmai ismerettel, több évig volt keménykezű gazdája az akvarell biennáléknak Egerben. Mindez annak volt köszönhető, hogy 1972 volt az az év, amikor a rendezvényért felelős szervek, Eger Város és Heves Megye Tanácsának művelődésért felelős munkatársai, elemzést készítettek az elmúlt biennálék tapasztalatai alapján, annál is inkább, mert az eddig lebonyolított kiállítások nem igazolták egyértelműen várakozásaikat. 152 Az egyik legfontosabb változás tehát, melyet fejlődésként értékelhetünk, hogy a kezdeti „Rendezőség" helyett a szervezési, lebonyolítási, rendezési és kivitelezési feladatok 1972-től, de 1974-től még hangsúlyosabban - a Heves megyei Tanács Művelődési Osztálya 153 döntése alapján - a városi művelődési osztály mellett a Vármúzeum irányítása alá kerültek. A Rendezőség korábban, főleg az első három biennale lebonyolításának idején, amúgy is csak formálisan létezett. Számos politikai szerv figyelő tekintetétől kísérten (MSZMP, SZOT) megyei és városi tanácsi funkcionáriusokat foglalt magában, kik már a kezdeteknél átruházták a biennale ügyét, kivitelezését városon kívül székelő szervekre, így a fővárosi kiállítási intézményre (Műcsarnok), illetve a miskolci székhelyű Képzőművészek Észak-magyarországi Területi Szervezetére. Miközben meghatározatlan maradt az 148 F. LUDÁNYI Gabriella 1972.a. 149 F. LUDÁNYI Gabriella 1972.b. 9. 59-60. 150 Kovács Béla, a Műcsarnok munkatársa rendezte a kiállítást, Ludányi Gabriella erős kritikával illeti munkáját. 151 Ebben az évben őt kérték meg, hogy a kiállítás méltatására szánt katalógus előszót megírja, illetve értékelő cikke jelent meg a III. akvarell biennáléról az ország legfontosabb művészeti folyóiratában, a Művészetben is. ( 148- 149-es jegyzet) 152 FÖLDVÁRY Zoltánné 1972. „ A magyar képzőművészetben az akvarell műfaja a XX. század elejétől másodlagos szerepet töltött be. Kortárs képzőművészeti életünkben e műfaj támogatása, rangjának, jelentőségének visszaállítása - országos bemutató fórum teremtésével, - a művészek ösztönzésével, ezért igen hálás feladat. ... Sajnos a jó rendezési alapelv ellenére sem érte el a Akvarell Biennale - az országos képzőművészeti események között - a megfelelő súlyt és rangot..." DIV Képzőművészeti Adattár 76-69. Benti tervezet és lebonyolítási keretterv. Készítette Földváry Zoltánné művészeti főelőadó - Heves Megyei Tanács 153 1972. június 2-án a Megyei Tanács Művelődési osztálya megbeszélést tartott a biennale ügyében, melyre egyébként nem jött el sem a Műcsarnok, sem a Városi Tanács képviselője. Ezen a megbeszélésen kapott megbízást a Vármúzeum a Biennale lebonyolítására. 424
