Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)

H. Szilasi Ágota: Képpé formálódó poézis – és más egyebek. Az akvarellről az ezredvégen az egri Akvarell Biennálék tükrében

veztek a művészeti szerveződések, társaságok fennmaradásának és létrejöttének sem, mégis az 1968-tól kétévente megrendezett kiállítások Jelezték, hogy az akvarellisták körében is elengedhetetlenül fontos, nélkülözhetetlen egy olyan szakmai fórum, ahol az ágazat alkotói és alkotásai rendszeresen találkozhatnak, ahol a szakma időszerű kérdései tisztázódnak''

129 Az első egri kiállítás a Magyar Képzőművészek Szövetsége Észak-magyarországi Területi szervezete, Eger városa, és a Kiállítási Intézmények - Műcsarnok közös együttműködése révén született meg. Azonban úgy az anyag begyűjtéséért, a zsűrizés lebonyolításáért, a katalógus szerkesztéséért és kiadásáért, mint a kiállítás rendezéséért a budapesti Műcsarnok munkatársi voltak a felelősek. Kezdetben Eger csupán a helyet biztosította ennek a kiállításnak, olyannyira, hogy még a képek installálásához szükséges paravánokat is a Műcsarnok kölcsönözte több éven keresztül. A sorozat történetét dokumentáló cikkek közül az első így kezdődik: ^Megérkezett az Egerben megrendezendő I. országos akvarell-biennáléra a zsűrizett anyag. A kiállítás rendezését kedden kezdték meg a Gárdonyi Géza Színház aulájában. "

13

° Ennek az importált, nem hazai terméknek minősíthető kiállításnak ajándékként örült a város, hiszen „ az alkotó és műélvező találkozása mindig nyereség ", de rögtön az elégedetlenség is megfogalmazódott, mely szerint a több mint hetven kiállító művészből, a történeti anyaggal szereplő Elekfy Jenő mellett csupán csak „nyolc-tíz az igazán markáns egyéniség ".

131 Ámde egy következő hír a megnyíló tárlatban mégis az egyre színvonalasabbá és tartalmasabbá váló „Egri Nyár" eseményeinek egyik jelentős állomását látta.

132 Az „Egri Nyár" művészeti és tudományos programsorozata a hatvanas évek végére már számtalan látogatót vonzott úgy a város polgárai, mint a turisták és a nyaralók közül. Ekkorra már az országos szintnek való megfelelés fontos követelménynek számított. Korábban is voltak szórványosan rendezvények, műsoros estek, de tudatosan kialakított, állandó jellegű színházi, irodalmi, balett programok, tudományos konferenciák, kiállítások létrejöttéről 1966-tól, a megfelelő anyagi támogatás meglététől beszélhetünk. 1968-tól már kimondottan jó anyagi feltételekről

133 és programtervekről - melyet operatív bizottság koordinált - számolnak be a források. Elsősorban a Városi Tanács VB üléseinek 1967-68-as jegyzőkönyveiből

134 tűnik ki, hogy a népművelésért felelős vezetők mily fontosnak tartották, hogy Eger minél több tudományos és művészeti rendezvénynek adjon helyet. Sokat töprengtek azon, hogy a távlatokban milyen legyen a város kulturális arculata, s milyen programokat honosítsanak meg, hogy a különleges tulajdonságokkal bíró történelmi város ne csak hazai, hanem világviszonylatban is „emlegetett"

135 legyen. 1967 decemberében, az előző két év népművelési feladatait értékelve, és a következő éveket tervezve, nagy jelentőséget tulajdonítottak annak, hogy „városunk, mint hazánk egyik legjelentősebb vidéki kulturális és idegenforgalmi központja, hírnevéhez méltón tudjon a helyi rendezvények mellett országos szintű rendezvényeknek is otthont adni."

136 Ez, a város népművelési feladataival foglalkozó 129 WEHNER Tibor 1999. 130 /n.n./ Népújság, 1968. augusztus 3. 6. 131 FARKAS András Népújság, 1968. augusztus 11. 8. 132 /n.n./ Népújság, 1968. augusztus 6.4. 133 Heves.m. Lt. XXIII.-401/a-27. VB ülések jegyzőkönyve 1967. december 14. A rendezvények lebonyolításához a Megyei Tanács Vb-a biztosított 300.000 Ft-ot. 134 Heves.m. Lt. XXIII.-401/a -27. VB ülések jegyzökönyve 135 Heves.m. Lt. XXIII.-401/a-25. VB ülések jegyzőkönyve 1967. november 2. 136 Heves.m. Lt. XXIII.-401/a-27. VB ülések jegyzőkönyve 1967. december 14. 421