Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)

H. Szilasi Ágota: Képpé formálódó poézis – és más egyebek. Az akvarellről az ezredvégen az egri Akvarell Biennálék tükrében

talán ezek lehetnének a címszavak, amelyek kibontásával ezen együttes közelébe kerülhetünk. "

m A művek hatása által felkeltett érdeklődés eredménye ez a tanulmány is, melynek elsőszámú melléklete tartalmazza azt a pontos adatokkal leírt listát, amely a gyűjteményben fellelhető művek szisztematikus rendezése alkalmával készült.

125 Nem titkolt tény, hogy a majdnem negyven éve kialakuló, az egész országot behálózó biennale rendszer

126 a hivatalos művészetpolitika elvi és anyagi támogatásával, a felkarolt művészek fórumaként indult el 1961-ben, a miskolci Grafikai Biennáléval. A miskolci biennale elindítása különleges esemény lehetett, hiszen a pártoló védnökség élén Kállai Gyula miniszterelnök-helyettes állt, s a kulturális vezetésen és a szakmai intézményeken (Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, Műcsarnok) túl a párt (MSZMP), annak ifjúsági szervezete (a KISZ), a Hazafias Népfront, a szakszervezet (SZOT), a Magyar-Szovjet Baráti Társaság, a Nőtanács helyi szerveinek támogatását, de egyben ellenőrzését is élvezte. A kiállított művek listája szerint a rendezvényt nagy szakmai érdeklődés kísérte, de a feltehetően meghívásos rendszerben működő tárlaton a haladó szelleműnek tekinthető művészek nagy része kezdetben ritkán vehetett és vett részt. A modern szemléletet tükröző technikai fogások sem voltak gyakoriak a bemutatókon, csupán a klasszikus sokszorosító eljárásoknak jutott tér. A miskolci próbálkozásokat a Magyar Képzőművészek Szövetsége és a Kulturális Minisztérium szakmai javaslata alapján, szinte a pécsi

127 biennálékkal egy időben,

128 második vonalban követte az egri biennale. A többi biennáléhoz hasonlóan ez is azzal a határozott szándékkal jött létre, hogy a honi műfaji-ágazati kertek közé illeszkedve a nagy múltú festőtechnika művelőinek állandó jellegű fórumot teremtsen. Ezen felül az egri biennálé-indítás hátterében egy régi hiány pótlásának rejtett szándéka is meghúzódott: 1910-től a második világháborúig működött, működhetett a Magyar Akvarell- és Pasztellfestők Egyesülete, melynek tagjai között, ha nem is mindig a legmodernebb felfogásban, de a magyar festészet számos kiemelkedő jelentőségű alkotója is munkálkodott. A szocializmus évtizedei nem ked124 WEHNER Tibor 1999 125 Ebben a munkában nyújtott segítségéért szeretnék Molnár Péter gyűjteménykezeló'nek köszönetet mondani. 126 KESZTHELYI Katalin 1995. 19-21. 127 Pécs 1999. A Pécsi Kisplasztikái Biennale, melynek lehetőségei és problémái valószínűleg hasonlítanak az egri rendezvényéhez, szinte ugyan abban az időben, 1967-en, az első biennálék között indultán szerveződött. Mint az Akvarell Biennale, a pécsi tárlat lebonyolítása is a helyi múzeum művészettörténész szakembereinek a feladata. Ez a rendezvény is több helyszínt megjárt, míg végleges helyét a Pécsi Galériában megtalálta. Történeti bemutatókat nem tartanak, hanem az előző biennale nagydíjasának kamara-kiállítása tekinthető meg a következő alkalommal. Pécs városa 1968-tól helyet adott a Kerámiabiennáléknak is. 128 1961 - Miskolci Grafikai Biennáklé; 1967 - Pécsi Kisplasztikái Biennale; 1968 - Pécsi Kerámiabiennálé; 1968 - Egri Akvarell Biennale; 1970 - Szombathelyi Fal- és Tértextil-biennálé; 1974 - Szombathelyi Ipari Textilbiennálé; 1971 - Keszthely - Balatoni Kisgrafikai Biennale; mely 1979-ben átkerült Tihanyba, de jelenleg Budapesten jut kiállítási lehetőséghez ez a műfaj; 1977 - Sopron Éremművészeti Biennale; 1978 - Békéscsabai Alkalmazott Grafikai Biennale; 1982 - Salgótarjáni Rajzbiennálé; 1983 - Szegedi Táblaképfestészeti Biennale; Nyíregyháza - Karikatúra Biennale; 1986 - Faszobrász-biennálé, mely ma inkább Kaposvárhoz kötődik; 1990 - Tihanyi Üvegbiennálé; 1993 - Esztergomi Pasztellbiennálé; 1967-ben próbálkoztak Miskolcon az Ötvös és Fémművészeti Quadriennáléval, de megszűnt. 420