Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)

H. Szilasi Ágota: Képpé formálódó poézis – és más egyebek. Az akvarellről az ezredvégen az egri Akvarell Biennálék tükrében

nika érdemeit és növelték lehetőségeit.

97 Mellettük a szecesszió formavilágával, az angol preraffaeliták elveivel rokonságot vállaló, valamint a népművészet értékeit a magas művészetbe emelő gödöllői művésztelep

98 mesterei - Körösfői Kreisch Aladár (1863-1920) és Nagy Sándor (1868-1950) - is szívesen használták a vízben oldható festékeket; és nem csupán terveik és vázlataik kivitelezéséhez. Említést érdemelnek a századfordulón működő építészeink - például Lechner Ödön (1845-1914), Kós Károly (1883-1977) vagy Thoroczkai Wiegand Ede (1870-1945) - akvarell-terveit. Francia hatásra, szintén a szecesszió formavilágára épített Rippl-Rónai József (\%6\-\921)" a múlt század végén készült könnyed akvarelljein, de a XX. század elején a külön utakon járó báró Mednyánszky László (1852-1919)

100 ugyancsak szívesen alkalmazta ezt a matériát komor világot, sok szenvedést feltáró dokumentatív lapjain. A realista irányzatok mellett az akvarell megújulása különösen az első világháború idején, a MA köréhez tartozó, konstruktív vonalat képviselő Kassák Lajos (1877-1967)

101

, és a Bauhaus professzoraként is működő Moholy-Nagy László (1895-1946),

102 vagy Bortnyik Sándor ( 1893-1977)

103 lapjain vált megfigyelhetővé. Emellett igen fontos eszköznek bizonyult ez az érzelmek gyors papírra vetésére oly alkalmas anyag az emberi indulatok egyre hitelesebb kifejezőjévé váló expresszív törekvések számára.

104 Vaszary János ( 1867-1937)

105 könnyed ecsetvonásokkal, szinte már-már minimalista felfogásban készítette akvarelljeit, míg Mattis-Teutsch János (1884-1960) érzelemdús, hajlékony vonalvezetéssel, Kmetty János (1889-1975), majd Bene Géza (1900-1960)

106 kubisztikus, szuverén formaértelmezéssel jel97 MEZEI Ottó 1991. közli az egyesület alapító tagjait, köztük az eddig említetteken kívül Báránszky Emil, Baranszki László, Boemm Ritta, Deák-Ebner Lajos, Edvi Illés Aladár, Garzó Bertold, Háry Gyula, Körösföi Kreishc Aladár, Katona Nándor, Mendlik Oszkár, Nádler Róbert (elnök), Nagy Sándor, Olgyai Viktor, Poll Hugó, Rauscher Lajos nevét. 98 GELLER Katalin-KESERÚ Katalin 1987. 99 Rippl-Rónai József: Négy nő a kertben, 1895 k. indigónyomat, akvarell papír 14x18,5 cm; Erdőrészlet, 1895.L ceruza, akvarell, papír 21x16 cm 100 Mednyánszky Lászlót Thomas Ender bécsi tájképfestő' tanította 1863-64 folyamán rajzolni és az akvarellezés technikáját is tőle tanulta meg. Ettől az időtől élete végéig vonzódott az akvarell technikájához. Táj- és a társadalom kivetettjeiről készített akvarelljei mellett a harctéren több mint hatszáz db rajzot és akvarellt készített, in. Kállai Ernő, 1943.; Mednyánszky László: Táj szekérrel, 1914 előtt akv. 430x583 mm (Budapest, mt.) in: ARADI Nóra 1983. kat: 57.; Szerbiában, akv. 310x480 mm (Budapest, mt.) in: ARADI Nóra 1983. kat: 63. 101 Kassák Lajos: A Képarchitectura mappa címlapja, 1921 gouache, kollázs papír, 26x21 cm (Kassák Múzeum. Budapest) In.: PASSUTH Krisztina 1998. 93.; Kassák Lajos: Képarchitectura, 1922 tus, akvarell papír 23,9x21,6 cm (Öffentliche Kunstsammlung, Bázel) in.: PASSUTH Krisztina 1998. 94. 102 Moholy-Nagy László: Kollázs lk33 (Hidak), 1921 k. akvarell, tus, kollázs papír 33,5x25,3 cm (Nationalgalerie, Berlin) in.: PASSUTH Krisztina 1998. 88.; Moholy-Nagy László: J a mezőn, 1920-21 akvarell, kollázs, gouache, 17,4x 24,6 cm (Galerie Berndt, Köln) in.: PASSUTH Krisztina 1998. 89. 103 Bortnyik Sándor: Geometrikus kompozíció, 1922 akvarell, papír 36x25.5 cm (MNG, Budapest) in.: PASSUTH Krisztina 1998. 104. 104 BAJKAYÉva 1994. 105 Kamara-kiállítása a IV. Országos Akvarell Biennalen 106 Kamara-kiállítása a IX:. Országos Akvarell Biennalen 414