Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)
H. Szilasi Ágota: Képpé formálódó poézis – és más egyebek. Az akvarellről az ezredvégen az egri Akvarell Biennálék tükrében
technikát. 88 A szürrealista Marc Chag all (1887-1985), vagy az orosz és kelet-európai avantgárdé alakjainak - El Liszickij (1890-1941) 89 , a cseh Frantisek Кирка (1871-1957) 90 , Mihailo S. Petrov (1902-1983) 91 , Jo Klek (1904-1978) 92 - életművében is gyakoriak az akvarellel készített lapok, kik egész más tulajdonságai miatt választották igen gyakran a vízfestéket, terveik, „gondolatrajzaik", festményeik elkészítéséhez. De az idő nem állt meg, s a művészek sem felejtették el az akvarellt, így számtalan név sorolható fel a legmodernebb, s immár kortárs művészek között, kik egyre kevésbé líraiságában, mint inkább változatos nyelvezetében, a gondolat pillanatnyiságának rögzíthetőségében fedezték fel a festékanyag lehetőségeit. Salvador Dali (1904-1989), Giorgo Morandi (1890-1964), Morris Graves (1910), Sam Francis (1923), Paul Jenkins (1923), Frank Stella (1936), vagy Gottfried Salzmann (1943), Horst Janssen (1929)... neve emelhető ki. Gyakran figyelhető meg, hogy a szobrászok is az akvarellhez nyúlnak, ha vonzásába keríti őket a sík felület. August Rodin (1840-1917), Henry Moore (1898-1986) vagy Claes Oldenburg (1929) mellett a magyar Ferenczy Béni (1890-1967) 93 festményeire gondolva érezzük igazán, hogy mily invitáló természetű is ez az olykor szelíden bujkáló médium 94 , az akvarell. „A vízfestmény nálunk nem valami felkarolt műfaja a festészetnek szemben Angliával, pedig a vízfestés számos olyan hatásra képes, amely az egyéb technikák számára elérhetetlen. Színeinek világító erejével sem az olajfestékek, sem a pasztellkréták nem vetekedhetnek. " 95 Hazai vízfestészetünkről ez a kissé pesszimista, ám mégis dicsérő gondolat a XX. század elején hangzott el, amikor az elsősorban hagyományos szemléletmódú akvarellfestők a pasztellfestőkkel karöltve, Nádler Róbert (1858-1938) vezetésével az angol mintára egyesületbe tömörültek (1910), 96 s közös kiállításaikkal öregbítették e tech88 P. Klee két festőbarátjával A. Mackéval és L. Moilliet-val Afrikába utazott, ahol a fények és a színek hatására akvarellezni kezdtek. Ettől kezdve borítják el Klee képeit a finom sárgák, kékek, lilák, zöldek. 89 El Liszickij: Proun no. 17. 1920 k. ceruza, fekete tus, toll, gouache, akvarell 36,5x 48,8 cm (Staatliche Galerie Moritzburg, Halle) 90 F. Kupka: Virágot szedő nő, 1910-1911 akvarell, pasztell 45x47,5 cm (Musée national d'art moderne, Párizs) in.: PASSUTH Krisztina 1996. 91 M. Petrov: Komoizíció 77., 1924. gouache 31x23,5 cm (Narodnij Muzej, Belgrád) in.: PASSUTH Krisztina 1998. 151. 2.kép 92 Jo Klek: Balkanique tranquillement, 1922. akvarell, kollázs 10,2x14,3 cm (Galerija Umjetnina) in.: PASSUTH Krisztina 1998. 159. 93 Kamara-kiállítása a III. Országos Akvarell Biennalen 94 ATTALAI Gábor 1995. 7-9. 95 FARKAS Zoltán 1913. 96 Magyar Akvarell- és Pasztellfestők Egyesülete 1910-ben alakult meg és 1945-ig működhetett. Tagjai közül kiemelhetjük Diósy Antalt, Istókovits Kálmánt, Hende Vincét, Hessky Ivánt, Kassa Gábort, Mendlik Lajost, Szalóky Sándort és Szlányi Lajost, in: BAJKAY Éva, 1996. Művészetünk utolsó századának történetét átszövik a különböző csoportosulások, egyesületek, társaságok történetei. Működésükben a célok sokfélesége jutott kifejezésre, de mélyen ott rejtőzött az igazi indíték: a megélhetés, létezés alapjainak megteremtése, a közönség rokonszenvének felébresztése. Sajnos az érdekek védelme, az alkotás lehetőségének megteremtése, a legtöbb esetben elsődleges funkciójává vált ezeknek az egyesüléseknek, szemben a stíluskérdések ápolásával. 413
