Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)
Veres Gábor: Velkenye. Egy barkó község történeti-néprajzi vizsgálata
Vallási élet Búcsújárás Velkenye római katolikus vallású lakossággal bír évszázadok óta, s mint azt a korábbi fejezetekben részleteztem, a püspökséghez való tartozás miatt a valláshoz fűződő viszony nagyobb jelentőségű, mint más településeken. Velkenyén egyaránt búcsúnak nevezték és nevezik a templombúcsút és a zarándoklatokat, szentbúcsút. Ez utóbbira használják megjelölésük a „búcsújárás" kifejezést, de csak abban az esetben, ha a kettőt kiemelten meg akarják különböztetni. A megkülönböztetésre azért sincs szükség, mert a szentbúcsúra való zarándoklatot a hívek közössége hosszú idő óta nem gyakorolja. A magyarországi búcsújáró helyek nagy része a Mária kultusszal kapcsolatos, a kegyhelyek többsége úgy lett búcsújáró hely, hogy a nép azzá tette. Gyógyító erőt tulajdonítottak az ott előbukkanó forrásnak, megjelenni látták Szűz Máriát, a Szentkép könnyezni kezdett, vagy az elmondott imádság meghallgatása talált. Ezen „csodás" események híre gyorsan tovaterjedt, s a hívek egyre nagyobb számban kezdték felkeresni a „szent helyet". Az egyház gyakran fogadta kételkedéssel a csodás események hírét, s csak hosszas vizsgálatok után adták meg a hivatalos engedélyt. Tudunk azonban olyan esetről is, amikor erre nem került sor, 1947-ben a papok csalásnak minősítették Csépé Klára hasznosi asszony látomásait 28 , melynek következtében a hasznosi forráshoz egyre többen zarándokoltak el. Az eset dolgozatom szempontjából is tanulságos. A néhány tíz kilométerrel odébb található MátraverebélySzentkút és az előbb említett Hasznos, mint szent helyek, kereszthelyek kialakulása valószínűleg hasonló körülmények között ment végbe, míg azonban a XVIII. században és előtte a katolikus egyház vizsgálódások után elfogadta, szentesítette a látomást, a csodát, a XX. század második felének papsága tiltakozott ez ellen és tiltotta a hívek számára is. A barokk kor világában egészen más megítélés járt ugyanazért a cselekvésért, mint a XX. század közepén. A barokk hitbuzgalom fellendülésének korában az egyháznak szüksége volt az újabb búcsújáró helyekre, ahol a népi vallásosság, vallási buzgóság levezetődhetett. A velkenyei hitközség zarándoklatai a Mátraverebély-Szentkút kegyhelyre történtek hajdanán. A búcsújáró hely Mátraverebély falu határában, Nógrád megyében és az Esztergomi főegyházmegyében található, a Cserhát egyik szép völgyében. A legenda szerint -melyet a falubeliektől is lejegyezhettem- 1090 körül ezen a tájon harcolt Szent László király a betörő pogány kunokkal. A csata hevében egyszerre csak azt vette észre, hogy elszakadt katonáitól és ellenség veszi körül. A menekülés útja csak egy mély vízmosás felé állt nyitva. Amikor ezt átugratta, megszabadult üldözőitől. Lova patája nyomán forrás fakadt, a Szent László ugratása, melynél sokan látni vélik a patkó nyomát a szikla formáján. 29 Szentkúton az első templomot Veréb Péter erdélyi alvajda építette 1370-ben. Ekkor történtek az első csodás gyógyulások, melyeket a szentkúti víz idézett elő. Az egyházi vizsgálatot követően IX. Bonifác pápától nyeri el kiváltságait a kegyhely, ekkor már a ferencesek gondozzák. A tulajdonos Almásy család 1928-ban adja el az egyháznak a területet. 1970-től a bazilika minor rangot nyer el. Érdemes a problémával kapcsolatban a szentségi táj 30 fogalmát megvizsgálnunk. Ez alatt azt a területet értjük, ahonnan egy-egy búcsújáró hely látogatói rendszeresen érkez28 MANGA János 1962. 371-374. 29 BARNA Gábor 1990. 113. 30 BÁRTH János 1990. 376. 347
