Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)

Petercsák Tivadar: Egy feudális tulajdonközösség a XIX. század második felében. Az atkári nemesi közbirtokosság

11. Az írásbeli teendők kevesbítése tekintetéből a választmány jegyzőkönyvet nem vezet, a kölcsönök megszavazása vagy megtagadása azonban egy e célra tartandó bírálati könyvbe bevezetendő, s a jelen volt vál. tagok által aláírandó. 12. A kiutalványozott kölcsön öt forintnál kisebb s egyszáz forintnál nagyobb nem lehet, a kötvények félévi lejáratra állíttatnak ki, azonban a választmány további félévről félévi hosszabbítást adhat szemelőtt tartásával mégis annak, hogy a cél az, miszerint a pénz gyakran megfordulván a község lakosai minél többen részesülhessenek a kölcsön előnyeiben. 13. A kölcsönt nyert fél az adóslevél aláírásakor tartozik az ügylethez használandó bélyeg illetéket megfizetni. 14. A választmánynak erkölcsi kötelességévé tétetik a kölcsön megszavazásánál és kiutalványozásánál óvatosan eljárni, ha ennek dacára az alap kárt szenvedne, vagy valamely kiutalványozott kölcsön behajthatatlanná válnék, ennek ellenében az elnököt, pénztárnokot, s a választmány egy tagját sem érheti felelősség. 15. A választmány, annak elnöke s pénztárnoka a jótékony cél iránti tekintetből tisztjeiketfizetés nélkül viselik. 16. Nyomtatványok, könyvek beszerzése s kezelési költség mindig az alapot terheli. 17. A segélyalap jövedelme netalán felmerülő kiadások levonása után az alap tőkéjéhezfog csatoltatni évről évre, kivévén, ha egyes vagyontalan családok felsegélyezésének szüksége merülne fel, mely esetben a közbirtokosság jogosult az alap terhére kiutalványozni. 18. A jelenlegi s régibb tartozásokbul eredt kötvények f 1883. évi december 31-re felmondottnak, behajtandóknak lesznek esedékes kamataikkal együtt. 19. Ha ezen alap évek során át oly tekintélyes összegre szaporodnék, hogy az már Atkár községben elhelyezhető nem lenne, a közbirtokosság jogosítva lesz a kamatból, sőt a tőkéből is Atkár községi közcélokra belátása szerinti összeget megszavazni. 20. Ezen alap sem jelenben, sem jövőben a közbirtokosságot sem testületileg, sem egyes tagjait nem illetheti, az tehát a közbirtokosság között fel nem is osztható. Ha pedig a jövőben annak szüksége már fenn nem forogna, hogy ezen alap az itt kijelölt célra fordíttassék, az alap vagyona a közbirtokosság összességének, legalábbis kétharmad része által meghatározható helyi, megyei vagy hazai közhasznú célra lesz fordítandó. ."

39 1908-ban az alap már 11 000 korona tőkével rendelkezett, annak ellenére, hogy 1891-ben 2800 koronát fordítottak a helyi római katolikus iskola építésére, 1903-ban pedig 4000 koronából két artézi kutat létesítettek. A lakosoknak nyújtott kölcsönök mértékéről nincsenek adataink, de azt tudjuk, hogy a kamat 8%-os volt.

40 A közbirtokossági jegyzőkönyvekből kiderül, hogy 1883-ban felhatalmazták az igazgatót, miszerint „a netalán nála jelentkező oly szegény árvák vagy örökösök, kikről meggyőződése van, hogy oly szegények, hogy netaláni rokonaikat vagy szülőiket eltemettetni illetve azoknak koporsót venni nem volnának képesek részükre a magtár alapból bizonyos segély összeget a szükséghez képest adhasson. Egyúttal e célra 15 ft azonnal kifizetésre utalványoztatik" .

41 1888 telén Zsíros Mihály koldus és családja részére utaltak ki 5 ft-ot fűtőanyagokra. 1893-ban a földmíves iskolának Heves vagy Borsod megye területén való létesítéséhez a közbirtokosság 50 forinttal járul hozzá. Ha azonban az Heves megye területén jön létre, 39 HML. V-207/4. 191-193. 40 HML. V-207/4. 289-290. 41 HML. V-207/4. 188. 325