Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)

Petercsák Tivadar: Egy feudális tulajdonközösség a XIX. század második felében. Az atkári nemesi közbirtokosság

akkor három éven keresztül 50-50 forintot biztosítanak. A segélyalapból 1894-ben a Kossuth Lajos emlékére emelendő szoborra 50 ft, a Heves megyei székház terme részére készítendő Kossuth arcképre 5 forintot szavaztak meg.

42 A közbirtokosság megszűnése Az atkári közbirtokosság jegyzőkönyvei alapján kiderül, hogy a testület megszűnésére, a közbirtokosság feloszlatására az 1908. június 10-én tartott gyűlésen került sor. ,flincs ... célja, hogy a közbirtokosság mint testület tovább reprezentáljon, mert régi jogai, melyek különösen a közös királyi kisebb haszonvételek használatában nyilvánultak meg és közbirtokossági közjövedelmet képeztek, átvette a kormány, általa a jogok ellenértéke fejében fizetett váltság összeg még 1891 évben az akkori közbirtokosok között feloszlatott." Ekkor döntöttek úgy, hogy a közbirtokosság tulajdonában lévő agyagos gödröt és a segélyalapot Aktár községnek átadják azzal a kikötéssel, hogy az átadott mintegy 12 000 korona tőke egy később létesítendő községi takarékpénztár alapját képezze. „A közbirtokosság kebelébe tartozók személyében 1891 óta bekövetkezett változások miatt ma már a közbirtokosok névsora meg nem állapítható, de célja sincs, mivel felosztható közjövedelem hiányában a jogosultság, arány és névsor egybeállítása fölöslegessé vált. A közbirtokosság régi szokáson és gyakorlaton alapuló rendelkezési hatáskörét ... időközben alkotott új törvények a községek önkormányzati jogkörébe utalták, felosztható avagy feloszhatatlan közvagyon hiányában ma már csak mint eszményi testület van képviselve. " Mindezek miatt „a közbirtokosság mint testület további önálló működését megszünteti, magát feloszlottnak kimondja, s a község egyetemébe olvad". Ajúnius 10-i közgyűlés határozata 30 nap múlva azzal vált jogerőssé, hogy ellene fellebbezést senki nem nyújtott be. Ezt a tényt az 1908. augusztus 10-én megtartott gyűlésen bejelentették és a határozatot áttették a község képviselő-testületéhez. Az utolsó dokumentálható közbirtokossági ülést 1909. január 21-én tartották, ahol elfogadták Gosztonyi Béla igazgatónak mint a segélyalap pénztárnokának az 1908. évi számadását. Eszerint a segélyalap vagyona kötelezvényekben 12 030 korona, készpénzben 20 fillér, így összesen 12 030 korona 20 fillér. Ugyanekkor adott számot az igazgató a közbirtokosság bevételi és kiadási tételeiről is, amit 480 korona 71 fillér maradvánnyal elfogadtak. A közgyűlés ekkor hatalmazta fel Gosztonyi Béla igazgatót, hogy „a közbirtokossági készpénzt a segélyalap javára vételezze be, s az összes készpénzt, értékpapírt és kötelezvényeket Atkár község elöljáróságának adja át". A község részére átadásra került a segélyalap szabályzata, a magtáralap keletkezésére s az abból segélyalap alakítására vonatkozó iratok, az adósok 75 db kötelezvénye, a tagosítási földkönyv, térkép, a közbirtokosság bekötött jegyzőkönyve és egy Weirtheim-féle pénzszekrény.

43 Összegzés A közgyűlési jegyzőkönyvek alapján a XIX. század közepétől jól dokumentálható egy feudális jellegű nemesi tulajdonközösség működése a XX. század elején történt megszűnéséig. Választott tisztségviselői a belső szabályozás alapján, valamint a rendszeresen 42 HML. V-207/4. 188., 213., 255., 258. 43 A közbirtokosság megszűnésére vonatkozó adatokat 1: HML. V-207/4. 286-301. 326