Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)

Petercsák Tivadar: Egy feudális tulajdonközösség a XIX. század második felében. Az atkári nemesi közbirtokosság

tozand, mely összegből haszonbérlőnek bármi alakban vagy érdemben teendő folyamodására lehúzás nem engedtetik, ha a kiszabott napok után 8 nappal ezt elmulasztaná, akkoron igazgató úr saját felperessége alatt a fizetni elmulasztott összeget a törvény útján veendi meg rajta. 4. A közös kisebb kir. haszonvételekhez tartozó belső telek a rajta lévő vendég fogadó, mészárszék s istállóval egyetemben leltár mellett adatván át, a haszonbér megszűntével is ugyancsak azon leltár mellett vetetik által, a bérlő az épületeket általa viselendő költségen a haszonbér kezdetekor azonnal tartozik tűzmentesíteni - mely épületben árulhat minden bolti cikkeket, melyek felsőbb engedelem mellett meg vannak engedve. 5. A haszonbéri pénzmennyiségtől, valamint a belső telektől és rajta fekkvő épületektől járó adót beszámítás nélkül a haszonbérlő tartozik fizetni. 6. Ha netalán valamely földes úr vagy más lakos marhájának szerencsétlenségből lába eltörne vagy ilyetén hasonló, előre nem látható véletlen eset fordulna elő, ha különben egészséges, a tulajdonos által egy ezüst fi mészárosi fáradság díj lefizetése mellett az ily marhát kiméretni, ellenkező esetben a becs árt megfizetni tartozik a bérlő. 7. Ezen bérletet a közbirtokosság bele egyezése, s jóvá hagyása nélkül alhaszonbérbe adni szabad nem lévén. 8. Minden kir. haszonvételekre vonatkozó kormányi rendeleteknek feltétlenül oly formán veti alá magát a bérlő, hogy azok ha a jelen szerződés bármely pontjával is jönnének öszve ütközésbe, ennek érvényét legkevésbé sem gyengítik és semmiféle leszámításra a haszonbérlőtfel nem jogosítják. Más részről én N.N. haszonbérlő ezen közös kisebb kir. haszon vételek használatát ön akaratomból és az itt előttem felolvasott fent leírt feltételek mellett haszonbérbe által vettem, attól a haszonbéri évek eltelte előtt semmi szín alatt el nem állhatván, a fent kitett kötbér terhe alatt azoknak minden pontjaibani pontos megtartására magamat és maradékimat lekötelezem, s biztosságul mindenféle s akárhol található ingó s ingatlan javaimat lekötöm. Köteleztetik a haszonbérlő a vendégfogadói épületben egy szobát azon esetre tisztán tartani és kellőleg bútoroztatni, hogy a cs. kir. csend és pénzügy őri egyéniségek a községünkben megjelenésük alkalmával állandó szállásul használhassák, oda értve a csendőrök lovainak kellő helyet a vendég fogadó istállóban. "

14 A szerződés tervezetét az áverést megelőző gyűlésen a tagoknak jóvá kellett hagyni, illetve ekkor végezték el a „megkívántató kiigazításokat". Miután 1857. március 19-én a közbirtokosság elfogadta a szerződést, elrendelte az árverés megtartását fejenként 100 pengő forint bánatpénzzel. A négy jelentkező a 400 pengős kikiáltási árát 430 forintig licitálta, de végül Weisz Herman zárt ajánlatát fogadták el, aki 200 forint bánatpénzzel terhelve 435 forintot ajánlott fel.

15 A bérleti díj 1873-ban 600,1884-ben már 1000 forint volt. A fenti szerződés pontjai évtizedeken keresztül nem változtak. 1869-ben a húsmérésre vonatkozó részt akként módosítják, hogy a bérlő a marhahúst egyhatod résszel tartozik olcsóbban adni, mint a gyöngyösi mészárosok. 1884-ben kötelezték a bérlőt, hogy még azon évben egy, legalább 30 szekér jég elhelyezésére alkalmas jégvermet készítsen a vendéglő udvarán saját költségére. Azt köteles minden évben jéggel megtölteni, illetve jéggel folyamatosan ellátva tartani. A jégverem azonnal a közbirtokosság tulajdonába kerül, de az árendás feladata, hogy jó karban tartsa. „Köteles a bérlő a jég készletből a jelentkező községi lakosok bármelyikének felszólítására jeget csupán gyógyszer gyanánt ingyen ki14 HML. V-207/4. 11-13. 15 HML. V-207/4. 13-14. 316