Agria 35. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1999)

Petercsák Tivadar: Egy feudális tulajdonközösség a XIX. század második felében. Az atkári nemesi közbirtokosság

látta, s ezért évi 50 forintot kapott.

11 Külön pénztáros nem lévén, Atkáron a közbirtokossági pénzügyeket is az igazgató intézte, aki minden év május l-jén köteles a gondjára bízott pénzről számot adni. Amikor lemondott, a közbirtokosok számadásra kötelezték, s az ellenőrzéssel két tagot bíztak meg. Az 1859-ben lemondott Győrffy Ignác részére csak 1861. június 11-én adták meg a felmentést. A közgyűlési jegyzőkönyveket a jegyző vezette és ő végzett minden írásos munkát. Atkáron a jegyző feladata a regálékból befolyó jövedelem szétosztásához szükséges arányosítás kiszámítása is. A 10 forint irodai átalányon kívül 1881-ben 25 ft. tiszteletdíjat is kap.

12 A közös javak kezelése A nemesi közbirtokosság mint kollektív földesúr gyakorolta a kisebb királyi haszonvételek (regálék) jogát. Ezek közül Atkáron a korcsmáitatás és a mészárszék bérbeadása jelentett jövedelmi forrást a közbirtokosságnak.

13 A bérbeadás árverés útján történt 4 évre - 1885-től 6 évre - Szent György-napi fordulóval. Az árverés idejéül 1857-ben március 19-ét tűzték ki, de előtte az igazgatónak és a jegyzőnek egy tervezetet kellett készítenie, amely tartalmazta a „haszonbérleti szerződés" pontjait az alábbiak szerint: „Mely egy részről az Atkári közös földesuraság - más részről N.N. Haszonbérlő között az atkári kisebb királyi haszonvételeket illetőleg a bent látható feltételek alatt keletkezett. 1. Az Atkári Közbirtokosság részéről a közös kisebb kir. haszonvétel, nevezetesen a bor-sör- és pálinka mérhetési jog, a 3 holnapig tartó községi korcsmáltatási jognak épségben hagyása, úgy szinte az italok árulása eránt kiadott felsőbb szabályok megtartása mellett az 1857& évi april 24-től számítandó négy egymást folyton követendő évekre haszonbérbe által adódik, - egyébb eránt bárkinek másnak a határban bort, pálinkát vagy sört illeténként elmérni vagy akónál kisebb mennyiségben akár eladni, akár a határba bevinni (kivévén régi jó féle bort butellákban beteg számára) szabad nem lészen, ellenkező esetben, ha valaki által ebbeli jog gyakorlásában háboritatnak a haszonbérlőnek tulajdon felperessége alatt ilyetén sérelmet a törvény szabta úton orvosolhatni tellyes szabadság engedtetik, a netalán elkobzandó italok és hús egész mennyisége is őtet illendvén. 2. Hozzá köttetvén ezen joghoz a haszonbérlőnek azon kötelessége is, miszerint a hús mérhetési jogért a hatósághoz folyamodni köteleztetik, s ezen jogot a közbirtokosság által támogattatva megnyervén, a községet naponként elegendő jó, egészséges, friss marha hússal, kivéve a nagy böjti utolsó hetet, juh hússal pedig akkor midőn legcélszerűbbnek találja - valamint szinte jó, egészséges tiszta itallal a községet mind a négy éven keresztül 50 ezüst fi bánatbér terhe alatt ellátni tartozik - mely bánat bér az igazgató úr felperessége alatt, ha e részben a község által fogyatkozás tapasztaltatnék, tartozván igazgató úr illy esetben közös úri gyülekezetet öszve hívni - annyiszor amennyiszer a legrövidebb szóbeli váltó eljárás útján az illető Járás bíróság előtt megvehető leszen az ilyetén eljárás, s bánat bérnek megvétele semmi tekintetbe sem gyöngítvén jelen haszonbéri szerződésnek érvényét. 3. Haszonbérlő évenként N.N. ftokat még pedig mindenkor felét Sz. György, másik felét pedig Sz. Mihály napkor a kezébe adandó kulcs szerint kinek kinek előre lefizetni tar11 HML. V-207/4. 158. 12 HML. V-207/4. 168. 13 Vö: KÁLLAY István 1983. 115. 315